Bugát Pál - Flór Ferencz: Orvosi Tár, Új folyamat 1. félév, 1-25. sz. (1838)

3. szám

C 40 •) mindenkor bizonyos vágásba mentetik, jobbra vagy balra kénye kedve szerint térengeni nem engedik. — De habár illy szükséges haladáshoz kötött lény is az életerő, azért őfet munkátlannak, tehetetlennek lenni gondolnunk nem szabad, már csak az ő szüntelen egység megtartására törekvő nagy törvénye miatt. sem. Valamint egésséges állapotunkban is az életerő magára hagyva igen korlátolt határok közt lebegne, úgy p. o. az érméczesség nélkül mi volna a' szívósság, e' nélkül mi az izgékonyság és érzékenység? a' kötött állapotbani zsir nélkül a

1 testet megható vizet mennyi erővel kellene az életerőnek őriznie, hogy hidegben jéggé ne dermedjen, melegben pedig gőzzé ne oszoljék , a' többi test mindkét esetben életműtelen testté ne legyen : úgy beteg állapotban is a" gyógyerő ezen anyagi erők által ápolíatik; honnét anyagi részeink erőmüves és vegyitésbeli elrendelése által az épségünkben életerő betegségünk alatt pedig a' gyógyerő sokféleképen módosul. Noha a' gyógyerő ész nélkül működő lény: mégis, mint az ellenmondhatlan tapasztalás bizonyítja, képes számtalan betegséget maga erejénél fogva meggyógyítani. Mivel azonban az egyedül a' gyógyerő által történő gyógyulás csupán a* vak történetnek nnive, melly szinte oily könnyen gyászos iránynak veheté valá útját: azért az eszes lénynek életbeli üdvét egyedül a' vak sorsra bízni botorság volna. — A' betegségek alatt az élet menetébe beavakodó niiivészség gyógyerő nélkül semmi betegséget sem képes meggyógyítani, a' gyógyerő ellenben magára hagyva is, mint említők, sok betegséget meggyógyít. — Mi a' kettő közt nem csekély különbség. — Az egyedül a' gyógyerő által eszközlött egésségnck visszatérése a' természetes gyógyulás' , a' mesterség közbejárta által diszlett egésscg" megtérése pedig a' művészi orvoslás' müvének mondatik lenni. A' gyógyerő az előzmények következésében szükséges iránvt követvén, mellv nem ritkán nem a" ki-