Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizedik és tizenegyedik füzet

40 I. Érteke/lések, apróbb közlések, kivonatok. Doctor Costuni azt mondja, hogy Girtannernek könyvében foglalt következendő eset sok világosságot terjeszt e' betegségre, melly is következendő. Egy négy hónapos gyermek hirtelen sok süríi epés tísztáilanságot iirítő hasmenésbe esett, egész altestét orbánczos gyuladás foglalta el köldökétől az ülepig, ésczombokig. A' gyermek e' mellett nagyon nyugtalan 's lázas volt, belsőkép görcsök bántották, gyakran felfelé forgatta szemei' fehérét. A' székelésnek előmozdítására vele manna 's rhebarbara szörpöt köményvizzel 's egy kevés borkövet borkővel vegyítve, kis adagokban, folyton vétettem. Kiilsőkép eleinte lágyitő füvekből langyos meleg borongatások, aztán székfíí 's bodzavirág forrázatok egy kevés ólomeczettel vegyítve használtattak. Xyolcz nap elfolyása után tökéletes gyógyulás következett. A' rózsa ezen gyógymód mellett lefelé húzódott a' lábakra, 's egyszersmind alább szállt a' lobos forrázás , a' gyanús színű daganat lohadni látszott. A' visszamaradt enyhébb bajokat eloszlatta utóbb tökéletesen a' száraz bodzavirágos 's káforos lágy meleg borogatás. Más nein csekélyebb esetben, ez újszülött gyermekek' betegségét, gyenge hashajtó gyógyszerek tökéletesen meggyőzték, és hajlandó vagyok hinni, hogy ezen betegség a' megsürűdött gyermekszuroktól veszi eredetét. Még is láttam eseteket a' hol ezen folyosó alakú kór halálos lett, a' midőn az rövid idő alatt az egész testen elterjedt. Dr. Costuni a' következő esetet beszéli. Egy gondatlan orvos, egy gyermeknek, kinek szenvedései hasrágástól származni látszattak, állandóan folytatott meleg boros, szerecsendióval kevert (ügy