Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

166 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonat ok. Ez néha hirtelen minden előjelek nélkül jelent meg, de nem ritkán lehetett találni, hogy már néhány napokig, (2 —14) csekélyebb köhögés, gyengeség , fejfájás , nátha előzte azt meg ; volt egy esetem, hol egy érzékenyebb kisasszonyka köhögés nélküli mellfájásról panaszkodott, másiknál pedig az idült hurut a' Grippe kiütése előtt több napokkal megszűnt. Láz. Mivel ez a' valódi orosz hurutnál soha sem hibázott, és többnyire a' betegség evvel kezdődött, azért is ezen tünetnek adom az elsőséget. Leggyakrabban kezdődött ez estve vagy délután, csak igen ritkán már reggel; még pedig hideg borzadással, mellyre , ezen hideg borzadások által gyakran félbeszakasztott forróság következett. A' hideg nem volt erős , csak ritkán rázó , egy esetben egész nap tartott, a' felette nagy forróság ellenben, másod vagy harmad nap tetőpontját érte el, midőn is izzadtságba ment által. Fő bélyege volt. ezen láznak a

1 tagok' leveretése, főkép azok iziiléseiben ; a' különböző érverés, néha nagy , és lágy, máskor pedig kicsiny , és öszvehuzott: nagyobb szomjúság csak ritkán mutatkozott, a' mi igen szembetűnő volt, ha a' láz nagyobb erőssége vétetett tekintetbe. Minekutána a' láz 2 — 3, ritkábban 5—7 napokig tartott volna, criticus jelenetek között megszűnt. Néhány esetekben a' harmad napi nyomat (typus tertianus) nyilván tapasztaltatott, a' megnehezbülés (exacerbatio) közönségesen estve állott be. A' köhögés gyakran már több napokkal megelőzte a' hurutot, de csak a' betegség másod, vagy harmad napján fejlett ki tökéletesebben, a' mellcsont alatt szaggató fájdalmat gyakran okozott, de