Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

146 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonat ok. te tik *), sósav és salétromsav által pedig színetlenül felolvasztatik. A' mi már a' füzedéknek savakkal való öszveköltetését illeti: Fontana kénsavas fiizedéket emleget, Peschier kénsavval , salétromsavval, zöldlőgyulatsavval (hydrochloric.), villó- és eczetsavval tette öszve ; Keller , dillingeni gyógyszeres, kén- és eczetsavval ; Büchner és Ilerberger pedig kén-, salétrom-, villó-, eczet-, borkő-, sóska-, és zöldlőgyulatsavos füzedéket állítottak elő , mellyek mind , tiszta langban felolvadok, tiszta égényben pedig nem, mint maga a' tiszta füzedék sem. A' lángos olvadékból ezen sók, jégvízi (aqua crystallisationis) hiányok miatt por-pihés formában leválnak. Megjegyzik ugyan azon tudósok, hogy az említett sóknak előállítására felette kevés savak kellenek. Végül azt kérdheti az olvasó: micsoda helyet foglal a' füzedék a' többi cheiniai testek között ? Herberger' és Büchner' köszönetre méltó vizsgálódásaikból (Rep. XXXVII. 1. 58—77) látszik, hogy a' közönségesen füzedéknek nevezett test nem egyszerű hanem öszvetett állomány , mellyet tehát helyesben fűzsónak kellene nevezni. Már ezen fűz*) Ezen dolog figyelmet e'rdemlö, minthogy általa igen könnyű a! füzedéket a' kinadékban felfedezni. T. i. igen olcsó lévén az elsőbbik készítmény , emez pedig igen drága , előre lehetett ennek amavval történendő megbamisítatását látni. 'S valóban Dr. Winckler próba alá vetvén egy kinadékot benne T§

5 fiizedéket lelt (Hep. XLII. 1. 292). Módja a' fölfedezésnek ez : liozzáadatik a' kinadékhoz egy kis tömény kénsav , a' kinadék benne minden színváltozás nélkül felolvad ; a' benne foglalt füzedék ellenben Braconnot' piradekává válván , színével azonnal elárulja magát /