Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

I) A'fiizedék gyógyszeres és orvosi tekintetben. 147 só aztán áll a' tulajdonkép való füzedékből 's egy , vízben, langban és égényben felolvasztható, szállékony alsavból: 's így a' tulajdonképi, azaz a' tiszta füzed ék a' felolvadó égvénykék', szorosban pedig a' színetlen al-égvénykék' sorába tartozik. E' szerint már most csak a' tiszta fiizedék' elemi öszvctétele nincs kifürkészve *). C. A' füzedé k' orvosi ereje és használata. Mielőtt a' fiizedék' hatásait magyaráznék, vessünk egy tekintetet a' fiizfahéj' munfcálódása' módjára. A* fiizhéj az európai keserű összehúzó héjak között nagy zsongöregbítő, 's egyszersmind balzamos erejével első rangú, a' minél fogva rég óta a' kína' pótszerének [közelítőleg] nézetett. Azonban ezen közelítés, ezen hasonlóság és pótló erő részint feltételes ; t. i. a' mennyiben a' kínának egyenesen a' tápláló életre, 's az életművek' átváltozására való behatását vesszük tekintetbe; részint legalább sokkal gyengébb és lassabban munkálkodó. Azért igen helyén van használtatása mindenütt hol az erőtlenségnek 's a' folyásoknak az izgékonyság' rendszerében tapastalt zsonghiány fő oka, 's a' váltólázak*) Gay-Lnssac és Pelouze felbontották ugyan a' fiizedéket elemeibe, azt le'gment ede'nyben re'zaggal elegetve. Támadt ekke'p egy, barnag által ege'szen felvehető le'gvegyiilet, mellynek alkotó re'szei voltak : Sze'nő — — 55, 491 Gyúló — — 8 184 Savító — — 3G 325 100, 090 mindazáltal ezen bonczolás Lerouxnak fiizsójával förte'nve'n , a'dolog me'g nincs eldöntve. 10*