Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 12. kötet, 10-12. sz. (1833)

1833. Tizenkettődik füzet

I) A' fiizedek gyógyszeres és orvosi tekintetben. 1 15 legfelebb gyengén opalizálódó vegyületet ad, akkor is, ha a' folyadék egy kis kénsavval meg van savanyítva. Azonban zöldlősavas vasag sárgás zöldre festi: miből látszik, hogy csak igen nehezen válik meg a' gyürőnye' minden nyomaitól. A' tett próbák mutatják, hogy akármint legyen a'fiizedék készítve; sem kénsavot , sem siílyagot nem foglal magában, ellenben meszsó kisded mennyiségben többnyire van benne , mellytől alig lehet egészen megszabadítani ha csak kénsav helyett sóskasavval nem dolgozunk. Azonban ezen mésztartalmú olly csekély, hogy orvosi tekintetben figyelmet sem érdemel (Rep. XXXIV. 1, 118 — 120). A' Ruchner' akármellyik módja szerint készült füzedék állandóan veresbarna , ügy hogy B. eleinte azt bélyegnek tekinté , minthogy állati szénnel sem vehette el színét. Mit azonban a' francaiák, mint már láttuk, 's ő is későbben, midőn azt jegekben állítá elő, eszközöltek. Mivel pedig alább hol ezen állományról mint orvosságról lesz szó, el keilend választanunk a' kétféle füzedéket, a' Buchnerét barna füzedéknek (salicina fusca) neveztem , a' francziákét pedig fejér füzedéknek (salicina alba) nevezem, 's ezen elnevezéseket különböztetésül ajánlom is ügyfeleimnek. A' fejér füzedék, vagy is a' francziák' füzedéke fejér, gyöngyfényű, tííképü, prismas, vékony jegeket (crystalli) képez; íze felette keserű, a'fíízhéj'fűszeres ízére kissé emlékeztető; + 17 foknál C. mintegy 14 rész vízben és langban könnyen felolvasztható, épen nem égényben és terpetinolajban; tömény eczetsavval főzetve nem szenved változást ; tömény kénsavval veres színt veszen fel 's ekkor Braconnot által piradéknak [rutilin] nevezOrv. Tár. XII. Köt. 10