Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Nyolcadik füzet

82 1. Értekezések, apróbb közlése'k, kivonatok. ban áll a' tűzkúpnak legfőbb előkelősége, hogy halkon megy át a' hévség minden fokain. Ugyanezen okbul nem lehet ajánlani a' tűzkúpanyagot salétrom olvadékba avatni; mit sok sebészek gyakorolnak. Paillard tűzkúp helyett apró villó-darabokat (frustula phosphori) ajánl, Gräfe pedig a' hamanyt (kálium) dicséri. De mindkettőnek alkalmazata nehéz, az anyagok nagyon gyulékonyok, hamar elégnek, és sokszor kelletinél mélyebben hatnak ; azért elég legyen ezeknek csak neveit említeni. Czélirányosabb Larrey tígy nevezett kise hinai tűzkúpja (petit moxa chinois), mellyet ő mint középeszközt tekint a'kutikaés közönséges tűzkúp között, és következőleg készít: farkastoppot (lycopodium), erdei páfránt (íilix mas) és villózó fát (lignum phosphorescens) porrá töret; a' porbúi illatos léllel (spiritus aromaticus) és indiai balzsammal tésztát képel, mellyből aztán tollúvastagságnyi és ~ hüvelyknyi hosszú hengereket készít. Ezen apró hengerek megszárítatván, teszik a' szóban lévő chinai kis tűzkúpokat. Ezen tűzkúpok könnyen égnek, 's mint mondják csekély fájdalmat okoznak. Larrey után leghasznosabbak a' tüdővészben. 2) Egy tűzkúp tartó (porté - moxa). Ennek is többféle alakot adtak a' sebészek. Fénypiperes Larrey tűzkúptartója, rnelly egy érczgyúrűból, három ébenfából készült lábokbúl és egy fogatyúból áll. llust hasonloképű, de egyszerűbb eszközzel él. Boy er a' közönséges gyűrős csipeszt használja. Sokan egy egyszerű jó hosszií drótot használnak, mellynek egyik végét a' tűzkúpon átdöfik, a' másikkal, ruhába tekerve, fogatyú gyanánt élnek, mások a' drótot különbféle ragaszszerekkel fúggesz-