Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 11. kötet, 7-9. sz. (1833)

1833. Nyolcadik füzet

76 1. Értekezések, apróbb közlése'k, kivonatok. alig mutatnak valami foganatot; midőn a* tűzkúp föltűnő sikerrel diszkedik; 3) A' tűzkiíp soha se okoz olly messze árongó vegybontást, mint az emiitett szerek, millyen p. o. az égető hamag (kali causticum) és a' dárdanyvaj (butyrum antimonii). De annál nagyobb fájdalmat gerjeszt; mit ugyan a' sebészek közönségesen állítanak; de a'betegek legelevenebben bizonyítanak , kik a' tiizes tűzkúppal közelebb megösmerkedtek. Nem tudom, mi enyhe tiízkúp neme lehet tehát, mellyrűl Murray (Apparatus medicaminuni tarn simplicium quam compositoruni. Gotting p. 127), minekutána az egyébb elvezetekről emlékezett volna, imigy szól: „ Sed hisce omnibus longe mitius operatur moxa : quin imo pueri illám in India absque eiulatu ferunt, multique valetüdinis conservandae scopo omni semestri variis locis corporis cutern eadem adurunt, et plures simul turundas accendunt; et 111. v. Swieten in femore proprio explorans haud aegre túlit". b) A' hólyaghúzó és vörös i tő szerekre néz v e. Minthogy ezek az étető és fekélygerjesztő állományok műveleteit nem csak kisebb mértékben bírják ; de sokkal mulandóbb és futólagosb foganatot hoznak-elő : önkényt ki tetszik, hogy a' tiízkúp nem csak az imént emiitett tulajdonok által (csak a' harmadikat kivévén) különbözik a' hólyaghúzó és vörösitő szerektől is ; dé még az által is eltávozik azok munkálataitul, hogy sokkal mélyebben ható és tartósabb foganatot hoz-elő. Javallatok. Már a' fölebb mondottakból kiviláglik, hogy a' tűzkűpot semmi egyéb elvezető szerekkel párhu-