Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Negyedik füzet

70 II. Literatura. ~ század' közepe táján teve). Hét fürdeje van : a) urak', b) herczeg' fürdeje ; c) qzászárfürdő: d) szepesi fürdő (szegények' számára); e) izzasztó fürdő; melly felett egy tófakőbe bevájott barlang nagy hévsége miatt izzasztó fürdőül használtatik; f) közönséges fürdő, mellyhez egy különös izzasztó fürdő kapcsoltatott. Ezen fürdőkhez igen számos és bő források nyújtják vizeiket, mellyek egy eredetűeknek látszanak lenni, és csak mérsékökre nézve különböznek egymástól; egyébiránt a' szkienói hévviz hazánk legmelegebbjei közé tartozik (35° — 44,6° R., csak a' séta melletti forrás hűs , u. m. 19,0° R), Ezen vizeket sefpieczi prof. Wehrle vjzsgálta-ineg ; állató részei jóformán ugyanazonok, csak egymásközti viszonyuk yáltozik. Uralkodó fő vegyrészök a' kénsavas mészag, melly a' külön forrásokban (1 fontban) 7,405 szemertől 20,288 szemerig találtatik, többnyire pedig 14,000 sz. körül (csak a' szepesi fürdőben találtatik igen kis mennyiségben , u. m, 1,342 sz.). Második főbb részök a' kénsavas keserag 3,910 és 5,592 sz, között 1 fontban, Többi vegyrészei sósavas keserag , szénsavas mészag , kövecs , yopattárgy ; szénsavas lég mindnyájokban egyfpripn mennyiségben (0,100 O új 's így kevés) találtatik, Nagy orvosi ereje van e' hévviznek köszvény , daganatok , keményedések , méhbetegségek , kivált fejérfolyás ellen. Vihnye, Selmecz' városa' birtokában, ehhez két mérföldnyire fekszik egy igen romános vidékben, Találtatik a'fürdőépületben egy közfürdő 'stöbb kádas küjöp kamrákban. A' víz tiszta, sem szaggal , sem különös ízzel nem bír ; mérséke 32° R., kü|önsúlya 1,0025, Fő vpgyrpszei a' kén- 's szép-