Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)
1833. Negyedik füzet
A' buziási fürdők. 71 savas més zag (amabból 1 fontban 3,45, ebből 1,75 szemer) 's 6,179 D xíj szénsavas lég; ezeken kivül még só- és kénsavas szikag, szénsavas keserag és vasag, 's kövecsfőid vegyül belé. — Orvosi niunkálóda'sa e' vizeknek erősítő, élesztő : köszvény, nyákfolyások, gyengeségben alapszó méhbajok, név szerint fejérkór (sáppadtság) és fejérfolyás ellen. TEMESben a' híres b n z i á s i fürdők vonják magokra figyelmünket, mellyek Buziás falu mellett, egy kellemetes , középszerű dombokkal körülövezett völgyben fekszenek , 's már a' romaiak által is (centuin putei név alatt) ismertettek. Az érczforrások részint a' falu mellett, részint a' völgy' éjszaki oldalán fakadnak : a' buziási völgy több mint egy lábnyi mélységre igen termékeny fekete föld , ez alatt találtatik egy réteg nyúlós barnasárga , vagy barnás agyag, ismét egy más rét agyag, melly fejér, csillomrétecskékből (mica) és szemölcsérczszemekből (quarzum) álló homokkal van vegyítve, 's hihetőleg elporlott csillomhasábokbol eredt. Néhány évvel ez előtt, egy kútnak ásatásakor, tíz lábnyi mélyben keresztültörvén a' munkások egy erős kövecsföldhéjon, az érczes víz olly sok légnek kilövelésével tört elő , hogy a' napszámosok majd megfúladnának. A' szomszéd hegy is', mellyen igen jó bor terem , leginkább csillémből és szemölcskőből áll. Mintegy száz lépésnyire az érczes vizektől két igen jó édes forrás fakad , az alatt hogy Bakóvár szomszéd faluban minden kutak érczes természetűek. Egyébiránt Buziása' többi bánságnál magasban fekszik, hegyekhez közel, az ártalmas páráju ingoványoktól távol: 's így egészséges helyen; egyedül az kár , hogy a' gyógy vendégek' kényelmére még eddig kevés gond fordítatott.
