Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Ötödik füzet

98 I. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. kadó nyirkedények a' kiüritést nem eszközölhetik. Ha a' bőrgőzölgés hideg és nedves levegő , nyomasztó kedvély-indulattól 's tb. által elnyomatik , annál több gyülemedik öszve a' sejtszövetben. A' bőrgőzölgés és sejtrendszer gőze közt ellentételi arány uralkodik. A' belső üregekben a' sikeres nyirknak (plastica lympha) bősége 's az edénymunkásságnak tűlsága miatt savós izzadmányok gyülemlenek öszve, ugyan ez történik a' gyuladások következésében is, bátor ezek magokban véve nem nedvnemző körülmények. Eddigien közlött nézetemhöz képest a' vörhenynek orvoslásában is mindenkor szerencsés voltam. Vajha ne keresné az orvos mindenkor és egyedül a* vörhenynek gyulasztó, csorvás, avagy ideges természetét, és ne akarná azt különhatásd szerekkel meggyógyítani, holott illyenek nincsenek is! A' vörhenykórt különtermészettí méregtől szármozni kell vélnünk, melly a' reá hajlandó testbe fölvéve olly saját kórfolyamat által végzi pályáját, melly miután elkezdődött, annak végig is kell futnia minden kórszakain. Az orvosnak tehát fő feladata abban áll, hogy a' vörhenyragálynak képlődését és kifejlődését a' betegre nézve veszeüelmetlenné tegye. A' vörhenyragálynak említett képlődési és kifejlődési folyamata pedig a' különböző egymikben különbözik, melly hogy veszedelem nélkül folyjon le, annak a' test külső fölületén kell megesnie. Innét az orvoslásnak is a' beteg egymiségéhöz, az idő és körülményekhöz képest kell szabva lenni. Az esztendőnek természete és az állandó járványnemtő (genius epidemiae stationarius) minden vörhenyjárvány alatt igen figyelemre veendő körülmények. Igaz ugyan, hogy minden járványnak vannak különös sajátságai, de a' kö-