Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 3. évfolyam 10. kötet, 4-6. sz. (1833)

1833. Ötödik füzet

1) Budán vörhenyjárvány. 99 zönséges gyógyalapok mégis mindenütt nyernek többé kevesbbé helyet. A' vörhenyes beteget általában hűvösen kell tartani, minden a' testet vagy kedvélyt ingerlő tárgy távoztassék-el. Az életsornak (diaeta) egy átalában lobellenesnek ke'l lenni ; a' beteg tiszta levesnél egyebet ne egyék, melly a'konyhasó helyett számos esetekben jobban készítetik salétrommal (franczorvosok bouillon nitré e-je). Italul az epesztő szomj enyhítésére frissvíz adassék a' betegnek, magában , vagy egy kis czukor és borkővel vegyítve , melly ital egyszersmind a' test hőségét is csillapitja. Ha a* természet a' kül-bőrt választotta a' vörheny fő kifejlődése székéül, 's ennek következésében a' vörheny a' bőrön ugyan élénken virágzik, a' láz heves lévén , a' bőr egyszersmind nedves, és a* nemesebb életművek, u. m. a' fej, a' mell, nyak, és has egészen szabadok : akkor az érintett közéletbeli gondviselés elegendő leszen a' betegség megorvoslására ; minden egyebet a' természetre lehet hagyni bátran , melly kezdett müvét egyszersmind végezni is fogja tudni. Ha azonban, miután a' küteg már nyílt virágában díszlik , a' láz és hőség még csak egy cseppet se' tágulna, hanem inkább a' bőr száraz léte alatt a' beteg agyának gyulasztó bántalma nélkül, félre beszélne, akkor félni lehet, hogy a'kórfolyamat vglamelly belső életműnek hártyájára fogja magát vetni , mert ekkor a' külbőr azt bevégezni nem képes. Ezen esetben a' testnek hideg mosogatása fog a' maga helyén lenni. A' hideg fokának a' beteg hőségének fokához egyenes arányban kell lenni, az az minél nagyobb a' hőség annál hidegebbnek kell lenni 7 *