Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Második füzet

1) Anyagváltozjató gyógymód. 99 neme befertezésének még is legnevezetesebb, mellyet ragályos bet v egynek nevezünk, egy azon neme a' belső élet megtisztátalanodásának > mellyet ragály támaszt. A' ragályos betvegyek kétfélék , még pedig általánosan kétfélék, vagy t. i. forró, vagy ,pedig idült termeszetüek ; amazokhoz tartoznak a' különféle forró küteges bajok, p. o. a' himlő, a' vörhöny, a' ragályos hagymáz, a' kanyaró, 's tb. emezeknek serege nagy , de a' mellyeket a' hires Hahnemann még is három fő alap-okra tudott öszveszoritani, azt állítván, hogy minden idült betegség, vagy fügölyös, vagy bujasenyves, vagy pedig rühös természetű (1. organona) életműve) a' gyógymüvészségnek, vagy Hahnemann Sámuel Homoeopathiája (hasonszenve) a'4-dik jobbított és bővített kiadat után magyarítva. Pest 1830. a' 115. 1.). Hahnemannak ezen állítását részemről valamennyire nagyítva gondolom, 's azért is ezen tekintetből Hufelandnak véleményéhöz szegődöm inkább, ki hiszi ugyan, hogy számos igen számos idült betegségek alapszanak a' három említett alap-okon, de korán sem minden idiilő baj fügölyös, bujasenyves, vagy rühös természetű. A' forró és idült ragályos természetű betegségek közt nagy a' különbség; a' forró természetű ragályok az életműség természetével meg nem férhetvén , annak minden pontján nagy ellenhatást gerjesztenek , mellynek következésében csak hamar vagy megölik az embert, vagy pedig fölszabadul, megmenekszik , megtisztul minél előbb az Organismus tőlök: az idült természetű ragályok ellenben simán és enyhén lopakodnak az életműségbe, annak nem minden pontjain gerjesztenek ellenhatást , a' test bel-