Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

82 1Í. Literatura. vet is előmozdítják; úgy ellenben korlátok közé szorítják, a'mellyek amaz élctirányt letartóztatván, az elfolyósító folyamnak kedveznek inkább. Hogy pedig az utóbbi szereknek a' higany egyik leghathatósbika, mutatja hatásainak végig tekintése, milylyek a' nyálfolyás, a' szék', vizellet' és bőrgőzölgés' előmozdítása, a' vért feloldó ereje — egy szóval a' mesterséges elfolyósítás (colliquatio). Ebből világos 1) hogy azon nczet, melly szerint a' higany' hatásai a' bujascnyv' hatásaihoz hason!itatnak , hamis; 2) hogy a' higany nem különszer (spcciíicum); 3) hogy más szerek által kipótoltatlmtik , 's hogy igen is gondolható a' bujasenyvnek higany nélküli 's még is észirányos és sikeres gyógyítása; csak hogy az másféle lesz mint a' Fricke és Desruelles által ajánlottak ; mellyek csak igen szelíd bujasenyves formákban lehetnek üdvösségesek. 4) A' mi azon véleményt illeti, melly szerint a' gonoszabb indulatú bujasenyves kórformák kizárólag és egyedül csak a' higany, vagya' bujasenyvnek a' higanykórral (hydrargyrosis) való öszveköttetése által támadnak ; azt könnyű megczáfolni. Azon fenn érdcklctt környülállás is ellene van, hogy t. i. a' bujasenyv' 's a' higany' hatásai épen nem hasonlók, hanem inkább egymással ellenkezők. Igaz; a* higany okoz kötegeket és fekélyeket, a' bujasenyv is okoz mind ezeket mind amazokat. I)e, hogy a' higanyküteg 's a' bujasenyvküteg két egészen különböző dolog, nem szorul megmutatásra; a' bujasenyves fekélyek is egészen különböznek a' higanyfekélyéktől, mert amazokat épen ügy előzik-meg állhatatosan egy sajátságos köteg és áltermések (crystallina), mint magoknak a' gumóknak gumós üregei-