Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

í) Bitjusfcny vnék orvoslása higany nélkül. 79 zas inozgalmok közt szinte magoktól gyógyuló mel­lékformákat (skerlievo *), falcardina , inaskor, laonda 's tb.) képzett-ki épen ágy, mint azt a' bél poklosság tevé , midőn enyhülni i ritkulni, 's lassan­ként kiveszni kezdett. Ezen változásaiban a' buja­senyvnek lehet keresni okát, hogy az líjabb idők­ben kevesbbé hathatós orvoslásnak is enged. Nevet­séges ellenben azt hiuni, hogy a'nyavalyának gyen* gédebb formája a' gyengédebb orvoslásban alapszik. 2) A' bujasenyv földünk' külön pontjain igen különböző. Millyen az Skócziában, Canadában, Aegyptombnn , Numidiában , Libyában , Feczben , déli Amerikában, a' délszigetekben, keletindiában, éjszaki Aziában , Perziában, a' Sierra Leonában, a' Csaesaj mellett: millyen a' skandináviai, magyar­tengci'melléki 's tb 's tb bujasenyv ! IIa meg van is mutatva hogy a' baj némelly tartományokban és for­mákban higany nélkül is, egyáltaljában pedig igen könnyen meggyógyul; ha ezen túl még több felé meg fog is ekkép gyógyúlni; még sem szabad eb­ből azt következtetni, hogy a' higany 's a* szigorú, mélyen beható gyógyítás mindenütt szükségtelen. Ezt állítani épen olly képtelenség, mint a' bujaseny­vet a' természetre magára bizni azért, mert azt, más kütegesbetegségek' hasonlatosságára, a' föld' némelly részeiben maga a' természet' orvos ereje gyógyítja­ineg. Egyéb iránt is úgy látszik, hogy a' helyek' közelvolta nem teszi mindenkor lehetővé vagy elfo­gadhatóvá ugyan azon orvoslást. Libyában és Numi­diában épen akkor vétetett észre a' bujasenyvnek természet-általi gyógyítatása , midőn Afrika' éjszaki *) L. orvosi Tár, 1832. VII. iciiteí > lap. 112—110.

Next

/
Oldalképek
Tartalom