Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Első füzet

80 lí. Literatura. partján a' betegség igen gonosz indulatú 's ritkárt gyógyítható volt; 's Perzíában a' haj rendkívül szelíd, holott a' határos és szomszéd tartományokban valóban gonosz indulatú. Epen így nem lehet azon bujasenyvről, melly a' scandináviai félszigetben 's a' német éjszaki tengermcllékeken mutatkozik, a' többi német országi hujasenyvre következéseket húznL A' ruilesyge, a' marskor, az esthlandi betegség azt tanítják, hogy a' bujasenyv azon tartományokban különös alakulásokra hajlik ; Tode náthás takárjárványokat látott, millyenek másutt szinte hallatlanok ; Bluhm pedig azt írja, hogy a* bujasenyv a' kelettengeri partok mellett kevesbbé pusztító , de annyival idűlőbb, 's igen gyakran álorczás ; ritkábban jár dohhal és fekélyekkel, de annál gyakrabban csontfájdalmakkal és egy sajátságos, esztendőkig, hol rosznbbulva hol ismét enyhülve fennálló 's fekélyek nélkül való torokgyuladással. Altaljában azt tapasztalni, hogy ott, hol a' bélpoklosság közel van, a' bujasenyv nagyobb kisebb módosítást szenved; ugyan azt hagyja sejtenünk a' skócziai sibhe/is. Ezek után nem csuda, ha a' bujasenyv itt vagy ott valóban enged más gyógyításnak:— mondám: valóban, mert a' Dcsruclles által említett tanúk közt némellyek világosan hamisak, p. o. hajorországhan, a* lohellencs gyógymód' tulajdonképi hazájában (Besnard, Brünninghausen), a' vele a' bujasenyv ellen tett próbák mindég szerencsétlenül iitöttek-ki : melly környülállást a

1 német kiadóknak annál kevesbbé kellett volna elhallgatniok, minthogy Desruelles maga is felhozza Besnardnak már elfelejtett könyvecskéjét; valamint azt sem, hogy a' többi nemei- és franc/országban a' higany nélküli gyógy bá-