Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Harmadik füzet

1) Az ifjabb kor' orvosi rendszerei. 173 pedig nem. Azon tárgyak', mellyek ezen élet jeleit előhozhatják, kétfélék lehetnek, ollyanok: 1-őr, mellyek kívülről jővén a' testet táplálják 's fentart­ják ; ide tartoznak a' test' minden életműves részei; 2-or ezen életművek', vagy is az egész testnek, munkálódási, igy: az agyvelő munkálódása , az iz­mok' mozgása 's tb. Ezen kétfelé tárgyakat inger­lő erőnek,— azon tulajdonságot pedig, a'melly­re ők befolyással birnak , ingerel h e t ősé g n e k mondjuk. Minekutána az élet ezen viszonyos erők' szikrája, világos, hogy elni csak szenvedelem, melly, ha az ingerlő erő befolyása megszűnik, félbe sza­kad. Minden dolog izgathatóságra kap, mihelyest élni kezd ; de miben áll ezen tulajdonság 's mimód illettetik az ingerlő erők által, meghatározni nem lehet. A' pláníákban is meg van ezen ingerelhető­ség, de sokkal kevesebb mértékben. Az állatok ele­venségét (alacritas) kisebb vagy nagyobb fogékony­ságuk (receptivitas) határozza. Széke az agyvelő ve­lős részében, és az izom - rostokban helyeztetik, de minden különbség nélkül; mert ő mindenütt ugyan azon eloszthatatlan egy. Jól lehet az ingerlő erő egyik részre nagyobb behatással van : de rendesen arra, mellyet az erő közbevetetlenül érdeklelt. De ezen rész ingerét is, mindég nagy mértékben felül múlja az Organismus' öszves ingere. Az izgató erők kétfélék : közönségesek vagy helybeliek. Az elsők mindég közvetetlenül érdeklik az egész Organismus izgathatóságát; az utolsók csak utóniunkasággal (secundarie) folyhatnak - be az egészre ; 's csak igen kevés hasznuak mind a' theo­retica mind a' practica orvostudományban. A' hely­ből való kimozdulás (locomotio ) az ész' munkáiddá­* km

Next

/
Oldalképek
Tartalom