Bugát Pál - Schedel Ferenc: Orvosi Tár, 3. évfolyam 9. kötet, 1-3. sz., Orvosi szókönyv (1833)

1833. Harmadik füzet

1) Az ifjabb kor' orvosi rendszerei. 173 pedig nem. Azon tárgyak', mellyek ezen élet jeleit előhozhatják, kétfélék lehetnek, ollyanok: 1-őr, mellyek kívülről jővén a' testet táplálják 's fentartják ; ide tartoznak a' test' minden életműves részei; 2-or ezen életművek', vagy is az egész testnek, munkálódási, igy: az agyvelő munkálódása , az izmok' mozgása 's tb. Ezen kétfelé tárgyakat ingerlő erőnek,— azon tulajdonságot pedig, a'mellyre ők befolyással birnak , ingerel h e t ősé g n e k mondjuk. Minekutána az élet ezen viszonyos erők' szikrája, világos, hogy elni csak szenvedelem, melly, ha az ingerlő erő befolyása megszűnik, félbe szakad. Minden dolog izgathatóságra kap, mihelyest élni kezd ; de miben áll ezen tulajdonság 's mimód illettetik az ingerlő erők által, meghatározni nem lehet. A' pláníákban is meg van ezen ingerelhetőség, de sokkal kevesebb mértékben. Az állatok elevenségét (alacritas) kisebb vagy nagyobb fogékonyságuk (receptivitas) határozza. Széke az agyvelő velős részében, és az izom - rostokban helyeztetik, de minden különbség nélkül; mert ő mindenütt ugyan azon eloszthatatlan egy. Jól lehet az ingerlő erő egyik részre nagyobb behatással van : de rendesen arra, mellyet az erő közbevetetlenül érdeklelt. De ezen rész ingerét is, mindég nagy mértékben felül múlja az Organismus' öszves ingere. Az izgató erők kétfélék : közönségesek vagy helybeliek. Az elsők mindég közvetetlenül érdeklik az egész Organismus izgathatóságát; az utolsók csak utóniunkasággal (secundarie) folyhatnak - be az egészre ; 's csak igen kevés hasznuak mind a' theoretica mind a' practica orvostudományban. A' helyből való kimozdulás (locomotio ) az ész' munkáiddá* km