Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 8. kötet, 10-12. sz. (1832)

1832. Tizenegyedik füzet

1) A' magyarországi váltóláz. 143 pártolják , aztán meg a' mocsáros vidékekről is elterjednek a' váltólázak a' folyók' partjain a' magasabban fekvő helyekre, es egész országokat is elborítanak ; annyival inkább, hogy némelly írók, mint p. o. Macculoch (1. Neumann's Handbuch der inediciniscben Klinik. Berlin. 1831. HI K. 10. 29. 1.) azt állítják, bogy a' mai aria minden kis tóbul, ^nedves legelőkbül, és az erdőkben is kifejlődhetik. 28. §. Lehet e a' váltóláz ragályos? Sokan a' legnevezetesebb kórtermészetvízsgálók közül azt állítják, hogy a' váltóláz bizonyos környülmények közt megragályosodik. Csak egynehányat akarok ezek közül említeni ; L a n z e n i, Meibom, Cleg horn, Hoffmann F r., K o rtum, Arne lung, Swieten, / Senac, 11. A. Rogel (Trnka História febriuin intermitt. Yindob. 1775. 121. és köv. 1.), Bur ser (Instit. med. pract. 1. 1).), S. G. Richter (idéz. m. 514. 1.) 's tb. — El nem hallgathatok itt némelly lettdolgokat, mellyeket D r Frieke (Magasin d. ausländ. Litt. 13. k. 71. és k. 1.) éjszaki Németországbul közöl, u. m. 1) 1S27 és 1828-ban a' váltólázak hagymáz- és pospatécs lázakba — febr. putr. peíechialis— fajultak el. 2) a' magasabban fekvő város' lakosai a' váltólázat elkapták , ha csak egy éjszaka háltak is a' mocsáros vidékeken ; sót nem csak ezek, hanem házfeleik is, kik a' városbul ki sem voltak, nem sokára ugyan azon betegségbe estek. Egy vasáros 1807-ben nyáron az éjszaki tengerpartról inast vőn föl, ki egészen egészséges vala, de kinek atyja házában már régolta (két esztendő) uralkodott a 1