Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)
1832. Hetedik füzet
76 Méregnév. •Kór je. lek. Látlelet. f Vegyfűrk eszet. Iboló (Iodram). Csípős fanyar izlés, sárga száj és torok, 's ennek görcse , a' gyomor ég, fáj , később a' belek is egyenlő állandósággal, eleinte öregbűit étvágy, epés hányás, nyál áradás. Mellszorulás kedvetlenség , sőt búkórság (Melancholia), szapora tellyes érverés , vérfolyások , gyakorabb ájúlások, később kiaszás , az emlőknek és méhnek enyészete. Görcsök nem, hanem rángások, cs ollykor lábak szélütése tapasztaltatnak. A' gyomor belső fala sárga , takony és izmos hártyáin it.t ott véres puffadt foltok látszanak, takonyhártyája könnyén le feslik. Az iboló sötét szürke érczfényű por, íze csípős fojtós, a' bőrt állandóul sárgára festi , kisebb melegben gyönyörű ibolyaszínnel füstölög, mellynek szaga a'savitott sósavéhoz, vagyis zöldlőéhöz igen hasonlít. Az iboló keményítő olvadékkal ibolaszinű , vagy komorbibor szinvj olvadékot mutat; — égető hugyagba vetve a' por barnafekete leszen , melly a' hugyagot leöntvén a' csészén érintetlenül maradjon , holott még nedves állapotában dörzsöltetvén , és nyomatván , vagy gyúlékony anyagokkal vcgyítetvén , azonnal , söt megszárítatván magátul is eldurranik; azért csak csekély mennyiségben készítessék vizsgálati czélból, 's el s .iia se tétessék. — Az iboló olvadékai (langban , vagy az ibolósavas, és iboló gyulatsavas sók) hazzájok fojtósavat adván , és beléjök keményítőolvadékot dörzsölvén , egy kevés ibolótul bibor , a' soktul pedig komorkék szinű olvadékot mutatnak. Az ibolósavas sók a' sósavban, zöldlöszagot fejlödtetvén ki , olvadnak föl ; a' kéngyulatsav által pedig onnand megválik az iboló. Villó (Phosphorus). Fokhagymához hasonló szag, szájszáradás , szomj, száj, torok, és gyomor kegyetlen fájdalma. Fénylő okádék, felette nagy forróság , rángások, és láz közt jó el a' halál. A' gyomor gyóladt, bíborpiros színű felette porhanyó, fenés, sőt át lik— gatott. A' setétben falai és a' benne lelt nedvek (valamint a' bonczoló kezei is) világítnak, A' szerencsétlen megétetett egész testéből , leheletéből és minden üritményeiből fokhagymához hasonló szagot ereget. — Az okádék világlik; megmelegítetvén fokhagymaszaggal, fehér lánggal és gőzzel ég , valami keves vöröses anyagot (vörös villósavítatot) hagyván maga után, melly vízben nem, hanem olaj, égény , és langban olvad föl. — A' villó, vagy villós üritmény fojtósavval melegítetvén föl , szagatlan, ülénk, az éczetsavas ólmot fehér, sokszegű, valamennyire jegedő öntckeny váladékká változtató villósavvá leszen. Kéklőg y ú 1 a ts a v (poroszsav) (Acidum liydrocyanicum,vel prussicum). Nagyobb mennyiségben nyeletvén le, hirtelen öl, állcsukúlás és hoszan ki maradt lehelés közt. Kisebb mértékben nehéz, hortyogó néha több ideig kimaradó vagy épen megszűnő lehelést okoz, kis érveréssel egyetemben. Hideg , dermedt szélsújtott végtagok. Hátdermenct és szélütések, állcsukúlás végtagok hidegsége közönségesek j lángások ritkábbak. Á' szemfény tág , érzéketlen. Á' halál tajtékzó száj, és derruenet alatt következik be. Eleinte a' holt test görcsösen meredt, fénylő szemű nem rothad. A' test minden nagyobb üregei kéklögyúlatsav szagóak, valamint az a8V , gerinczagy és szív is. Á' fej vér edényei setét kék sűrű szagos vérrel tellyesek, mint a' szív első gyomra , és az egész test vérerei is. Hasonlóképpen a' gerinczagy, főképp a' lófark vérerei is kékes fekete vagy feketés olaj higságó vérlei duzzadtak, az üt erek üresek; a' bél egész végig gyóladt fenés, talouyhártyája könnyen le válik. A' gyomor olva és a' szív vére poroszsav vagyis keserű mandola szaguak , és keserű izú'ék. — Mindkettőből, hamag , vagy hugyaggal teltetve, hacsak egynéhány kénsav csepp adatik is hozzájok, kénsavas vas válik el kék, a' kénsavas réz pedig barnavörös színnel. — A' hamagos sóbul a' kénsav enyhe mérséklet segedelmével szagos, 's lepárolt poroszsavat ver ki. (a' poroszsavnak igen kis mennyiségeit alig állíthatni elő.)
