Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)
1832. Kilencedik füzet
•2) A 5 magyarországi váltóláz. 197 lig álomba merülve feküdtek, mellyból őket gyakran csak bajjal lehetett fölkölteni, mellybe csak hamar újólag ismét bele csenek, avagy nyugtalanul hánykolódtak , szavokbűl legkevesbé tetszett ki zavart ész , e helyett inkább érdekbiány — apathie — az akaró és óhajtó tehetségnek tökéletetes csíiggedése vétetek észre. En egy aszonyban olly esetre találtam, kinél a' feledékenységnek azon foka fejlettki, hogy ó ámbár tökéletesen magánál volna, még is mind azokat elfelejtő, a' mi csak egy pillantattal történt is az előtt. A' legtöbb betegeknél a' fej hevesen fájt főkép elől, melly fájdalom különös nemű nyomó, verő kiállhatatlan volt. A' szemek többnyire vöröselletíek, könnyeztek, sőt néhányak, heves szemfájdalmat érzettek, a' világot nem szenvedhették. A' halltehelség kevesbé szenvedett, a' többi érzékeknek érzékenysége többnyire elcsüggedt, vagy álérzelmekre ragadtattak. A' számos inszököngéseket kivévén, a' végtagokban, görcsöket ez esztendőben soha sem tapasztaltam. A' mellbeli életművek arányképen ezen betegségben legkevesbé szenvedtek ugyan, de baj nélkül többé kevesbe még sem voltak. A' lehelés jobbadán sebesebb és elszorűll; volt; sokaknál a' száraz hőség alatt a' mellnek egyik vagy másik oldalán szúró fájdalom állott be, melly az alkalmazott külső szerekre könnyen szétoszlott, avagy hasbeli szúró fájdalmakkal váltakozott. Téres,' iiiű személyekben a' meleg időszakában olly erős vértolódás történt a' mellre , hogy alig vehettek lélegzetet; rövid lehelés, köhécselés, fulladási tüneményeket okoztak. Néhány öregecske asszonynál heves mellgörcsöt tapasztailék, melly épen olly heves gyomor17 *