Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

•2) A

5 magyarországi váltóláz. 181 részemre kimutatott tér azokat csak röviden és öszveszorítva engedi előadni. I. Történeti rész. Eltünk sorsán a' betegségeknek bizonyos serege szokott kormánykodni rend szerint több évekig, melly mind inkább közönségessé lévén az emberek közt sűrűbben fordiíl elő (állandó betegség, morbus stationarius) és minden más betegségeken uralkodván , azokra bélegét mindenkor reáiiti (kórjárvány , constitutio epidemica) három efféle kórállapotok szoktak föltűn leg és közleg uralkodni: t. i. a) lobjárx á n y o s k ó r á 1 1 a p o t (constitutio epidemica inílammatoria) nie Ily alatt föl cép hurutok, csuzok, és valóságos gyukulások uralkodnak; b) ideges« rv á s járványkórállapot (constitutio epidemica nervoso-gastrica, mellynek uradalma alatt ideg — poslázak , hagymázok jőnek leginkább elő ; c) e p ecsorvas járvány kór állapot (constitutio epidemica bilioso-gastrica) melly alatt epés, és váltólázak divatlanak *). 1808 — 1811-ig váltólázak uralkodának ; lassanként szűntenek - meg, és főkép 181G-ban voltak *) Annak ellenere hogy az említett járványkorállapotokiiak miiidenike általában több évekig (art, ínég is egyszersmind mindenik az esztendőnek valamellyik évszakát szokta különösen kormánya alá venni ; így télben gyuladás , nyáron és ősszel epenyavalyák , tavasszal hnrutos és csúzos betegségek szoktak uralkodni , inellyek még is az itralkodö államid járványból mindenkor részesülnek : úgy p. o. a' lobján ányos kőrállapot alatt nyáronként még is sürú'en jőnek elő az epelázak , mell) ek mind e mellett is valami Juirufos vagy lobszínes — subriílainmatoriscb — béleget viselnek , melly könnyen egész a' má j lobig emelkedbetik- Ellenben a' telenként előjövő gyuludások kiválolag per — caíexoclien — lobtermészetúek. 16 *