Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

182 I. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. Magyarországban igen szaporák. Innét kezdve egész 1826-ig csak szórványosan, Bánátban pedig honnilag — endemisch — jöttek-elő. A' lobjárványos kórállapot előkelőleg uralkodott, uralkodó nemteje (genius) alatt Broussais-nak tanitmánya legnagyobb fényére juthata. 1S24 — 1825-ben kiint a' vidékekben de Pesten is főkép az egyelenii kórházban a' ragályos hagymáz — typhus contagiosus— uralkodott. Ezen utolsó eszlendőben a' tenger Európának több vidékein kiáradt, és a' lapályos tenger melletti tájakat elözönlötte. 1825-nek késő őszén, és 1826-ban tavasszal sokat esőzött, mire tartós nagy meleg nyár következett, melly alatta' legtöbb sík, mélyen fekvő, főkép mocsáros videkeken a' leghevesebb epe — és váltólázak széltiben uralkodtak, és európai nyári láznak nevezték, melly nem más, mint valóságos epecsorvás kór járvány volt. Mivel alkalmam volt Magyarországnak több vidékeiről bejött ezen betegséget (árgyazó közléseket használnom, azért bátorkodom főkép az 1826 — 1827. esztendőkről való történctbeli áttekintet et az országunkat nyomasztó váltólázriíl közzé tenni. Vérhas a' váltólázzal kölcsönös viszonyban lévén , mint hasonlókép altestbeli betegség, rend szerint az epecsorvás kórjárvány (const, epid. gastr. biliosa) által kormányoztatik , 's honi befolyásoktól (endemici influxus) alkottatik leginkább , azért mcllcslcgcsen felőle is értekezni fogok rövideden. A' folytonos járvány epeláz mint az elfelé betegségeknek fő foka másként sem mellőztcthetik-el. Hogy annál jobban megértessem, mivel munkám folytában ezen kitételekre ; „nagyobb és kisebb síkság" többször hivakozandom, némelly ösmert hely-