Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

1) Utmntatás a' patikai vizsgálatra. 157 szalamiából, és sósavas vasacsból álló, narancs színű, sáfrány szagú, maró, sós, és összehúzó ízű vízben halavány sárgáson, léiben pedig aranyos színűén elolvadó, tüzes kanalon maradék nélkül elillanó , a' gubacsfestvényt fekete tinta színűvé változtató egyvelék. c) fl. sulfuris. (Sulfur depuratum , tisztított kén) igen finom, sárga, porhanyos , sírna, síkos, szagtalan, és íztelen por. Nem jó, ha a' lakmusz festvényt veresiti, ha salétrommal dörzsöltetvén salétrom-savas szagú. d) fi. zi/ici (zincum oxydatum album, oxydum zinci , horgag) hó fehérségű , könnyű , porhanyos , íztelen és szagtalan por, melly savakban fölpézsgés nélkül elolvad; megtüzesítve sárgává, meghiitetvén pedig ismét fehérré válik. A' közé elegyitett ón kiválik, ha salétrom - savas olvadékába kénsav cseppentetik; a' salétromsavas olvadéka megfeketíti a' gubacsfestvényt, ha vassal elegyitetett. Flores plautarum. A' virágok tulajdon szaguak, 's színűek ; bogarak tojásaitól, és álképeiktől mentek legyenek. IIa az ibolya-virág nem hirtelen száríttatik, és jól elzárt üvegben meleg helyen nem tartatik, elvesztendi szép kék szinét, és rozsdás sárga színű leszen. A' narancs virág zuzatlaniíl, besózva; a' fark kóró virág pedig száraz, 's jól el zárt edényben tartassék, különben megsárgúl, és erőtlen. 57. §. A' szenna levelek nem jók : ha töröttek , darabosak, tisztátlanok, barna foltnak , vagy épen sárgák. 58. §. Fruci u s Tuíiucriudornm. A' tamarind' gyümölcse feketés veres barna, bor szagú, 's ízű.