Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 7. kötet, 7-9. sz. (1832)

1832. Kilencedik füzet

158 I. Értekezések, apróbb közlések , kivonatok. jobb a'keletindiai a' nyugatinál; amannak bele szárazabb , feketébb , savanyúbb , és tartósabb ; maga a' gyümölcs nagyobb, tölb bele, és magva van; a' nyugoti sokkal lágyabb, kevesb magva van, és a' közé elegyitett czukor miatt édesebb. Rézzel való megvesztegetését a' fehérré simított vas rudacska mutatja-meg. (55. §). 50. §. Gummi arabicum. (G. mimosae, senegaí, arabi-mézga) száraz töredékeny , átlátszó, halavány sárgás, ollykor ránezos, monyovú idomú, fényes, csak vízben olvadó, nyálcos ízű, szagtalan; fekete kozmás füsttel felfúva elégő darabok. Szoktak meghamisítatni: szilva , cseresznye , vagy baraczk fa inézgákkal. G. tragaca-nthae. (Baktövis mézga) száraz, kemény, töredékeny, ránezos hüvelyknyi vastagságú, többnyire odvas, nyákos ízű, szagtalan, meggyújtva égetett kenyér szaggal elégő darabok. Meghamisítatnak más alább való nemeivel (gum. de Balsora). 60. §. Gummirrsiua ammoniaci (ammonja mézgagyanta). í jak közt meglágyúló, könnyen olvadó, izzó szenén égő, fokhagyma szagú, clénte édeses aztán émelygő keserű ízű szemek. Leg jobb az xígy nevezett szemes, mondolás ammonja —-in granis, in lacrymis — melly sok összeragadt, kiviil vereses, vagy fehérsárgás, belől fehér színű mondolákból áll. Rosszabb a' lopenyes (in panibus) ammonja, melly kívül mocskos, veresbarna, belől feliérvereses, és siitétsárga nagy darabokból áll. Többnyire fövénnyel , forgáccsal, és kaporhoz hasonló maggal vegyitetik. Gummires. asac faetidae. (Biiz aszat.) Nagyobb valamennyire, zsiros tapintású, de nem mocskitó szá\