Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Első füzet

3) Az cezct, sulítrom, só és chlormészről. 7 3 's így következik a' só, salétrom 's csak legvégru az eczet: a' mit a' szerző igen helyesen az eczetnek nővevény-országi ereóetéból magyaráz-ki. A' harmadik próbatétel szegény betegek' igen szennyes, evvel vagy hasmenési piszokkal elmocskolt ruháival tétetett. Mind a' négy folyadék megtisztító ezen rongyokat, kisebb nagyobb mértékben azok' szagát magába szítta vagy legalább a' magáéból vesztett; a? elsőséget mind az által itt is a' inészanyzoldlet nyerte-el; mert ez megsemmisíté a' rosz szagot, 's helyette a' magáéból kölcsönze nekik egy keveset, melly épen nem kellemetlen ; végre olly fejérié tette, hogy a' szerző fejérítés végett a' chlormeszet felette ajánlatosnak tartja, Ezen tekintetben ugyan azon foganatot okozza, mellyet okoz a' világosság, csak hogy különböző mód'; t. i. a' zöldlő (chlorium) a' festő tárggyal (princip. tingens) szorosan öszveköttetik 's azután égvénnyel (alkali) érintésbe jővén avval együtt kivétetik a' testből; a' világosság pedig a' festő tárgyat elkészítő rokonság által alkalmatossá teszi, hogy a' levegő' savítójával öszveszövetkezzék, 's ekkép savtermészettel felruháztatván, égvény által bárhonnan elvétetik. — A' 37-d lapon a' szerző azon észrevételét közli, hogy egy tetvekkel ellepett betegnél, mi

T nekutána chlormésszel mosott inget és gatyát húzott volna fel, néhány nap múlva nyoma sem volt ezen féregnek , ámbár szomszédjai vele bővelkedtek : annak jeléül, hogy ezen állatok néhány napig tartó chlorszag által elűzetnek. A' negyedik rendbéli észrevételek azon tapasztalatokat közlik , mellyek büdös helyeken (árnyékszék , baromfiak' ólja, belső és külső nyavalyákbon sinlődő szegények' ferenczvárosi szűk kórháza, ma-