Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)
1832. Első füzet
74 II. Literatur a. ga a' hely hol a' próba alá vetendő testek' elrothasztattak) tetettek annak kinyomozására, eltörlik-e a' büdösséget ezen posellenes szerek, 's magokba szívják - e azt, vagy nem ? A' próbatételek itt is azt mutatták, hogy a' mész an yz öl dl et e' tekintetben a' leghathatósb szer, a' konyhasó' olvadéka a' leggyengébb; az eczet és salétrom között pedig az a' különbség vétetett észre, hogy amaz nagyobb mértékben és sebesebben hat, de ennek foganatja állandóbb 's tartósabb. Altalmegyen a' szerző a' mészanyzüldletnek a Guyton' füstölései felett való magasztalásaira. Az olcsóbb, nem szorul semmi mesterséges készületre, nem fejti-ki posellenes részecskéit hirtelen, hanem lassudan 's bizonyos egyformasággal; mértékletesb de annál hátorságosb foganatja ; a' tüdőket kevesbbé ingerli (P), hathatósságát jobban lehet igazgatni; csecsemők- és kisdedekre nézve kevesbbé veszedelmes ; végre ha egyszerre nagyobb mennyiségben kívántatnék annak gőze , csak kénsavot (acid, sulfuricum) kell reá önteni. Végezetül a' szerző azon kérdést igyekszik megfejteni: mikép rontja-el a' mészanyzüldlet az organicus testek' rothasztó páráit? mikép távoztatja-el a' szagokat? az az, mi által és hogyan gyakorolja hatósságát? Véleménye szerint a' zöldlő, melly mind a' száraz chlormészből, mind annak vizes olvasztékábol fejlik-ki, érintésbe jővén a' poshadt vagy szagos részecskékkel, ezeket chemice átváltoztatja, 's romlasztó tulajdonaibél kivetkőzteti. — De itt újra meg újra azt lehet kérdeni: mikép? 's végre is kénytelenek leszünk H a 11 e r r e.1 szerényen azt felelni: „a' természet' belseiébe nem hat teremtett lélek. ' S—1.