Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Második füzet

145 2) A' hányt at óról. Dr. HufelandK. Yilmány' értekezésének veleje*). Si quid mo rendunt est move Hippocrates. A' hánytató szerek magának a' természetnek gyógyszerei. A' hányás egy a' legközönségesebb tünemények (phaenomenon) közül, melly által a' természet valamelly belső nyavalyás állapotnak kezdetét és első képződését hirdeti; az a' természeti működéseknek egy legfontosabbika , minél fogva a' nyavalyát igen jgyakran , mind kezdetében , mind pedig lefolytában is megszűnteti. Es ínég is a' hányas az, melly az életműségnek legerőszakosabb , sőt a' természettel legellenkezőbb tettei közé tartozik. — Az életműségnek legbelsőjében az idegi összérzésnek közepén, és közép pontjában, de egyszersmind az életműves visszapótlásnak (reproductio) is középgyáraban, az első és legfontosb verőczében , a' hol mind arra , a' minek mienknek lennie kell, természetünknek legelső bélyege nyomatik. — Lázadás támad, rángatódási rázkodtatás, a' melly a' rekeszt (diaphragma ) és a

1 lélekzési életműveket erőszakos rangatódási mozgásba hozza , sőt még a' szívet , az életmíves (organica) életnek ezen középpontját is megtámadja, az egész idegrendszert egész a' *) Ezen darabbal Hufeland munkácskája: A' gyógjtudománj'' három hőse" el van ve'gezve. Midőn tavai Septemberben azt mondók (111. Köt. 197 lap.) hogy a' hánytató me'g nem jelent-meg, történetből Hnfeland jourualjáiiak ugyan tavali első füzete, meliybea ez találtatik, me'g nem vala kezünknél. A

1 Red. Orv. Tár. V. Kot. 10