Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 2. évfolyam 5. kötet, 1-3. sz. (1832)

1832. Második füzet

146 1. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok^ legvégsőbb idegvégekig meghatja, sőt még a' lelket magát is , a' felsőbb érzetgóczot (sensorium) , egy egészen uj , tulajdon nemű, csak épen itten létesülő, nem szinte fájdalmas, de a' fajdalomnál inkább gyötrő, az éhség-félékhez tartozó , de még is annak ellentételét képző erzeménnyel , az u nd orral (émelygés) tölti-el , sőt érzékeny emberekben tetemes idegi közjeleket , ájűiást> hideg verejtéket, görcsöket és rángatódásokat is sziil, és a' melly egyszersmind nem egyedül a' gyomorban foglalt, hanem még az azon túl lévő szereknek kiürítését is eszközli, sőt még minden egyéb a' májnak , a' bőrnek , a' bélhuzam' belső lapjának , a' hörgőknek (bronchi), 's a' veséknek elválasztásait is előmozdítja. A' régiebb időkben az orvosok ezen műveletben (actus) a' gyógyinűvészségnek egy legfontosabb segedelmét ismérték-ineg. Később a' hánytató szereket inkább erőbeli oldalokról tekintek (Cullen, Tissot, Schäffer, Stoll), és úgy nézték, mint valami görcsöt csillapító, anyagváltoztató (alterans) Jázgerjet enyésztó , az epe-elválasztást javító szert; használtatasokban tűi is mentek, a* mire a' gyomorsárnak időszaka következett - be. Brown, követőivel együtt hasznavételöket csak « azon esetre szorító, hol a'gyomorban valódi emésztetlenségek (cruditas) valának jelen annak megterhelése következésében. Végre ismét azoknak helyes használására tértek - vissza , habár ismét igen egy oldalosan erőbelileg tekintek is azokat. Mosran újólag azon ponton állunk, hol bennünket ezen szertűi két iskola látszik megfosztani akarni: az egyik a' csak egyedül vért szomjúzó B r o u ss ais nak iskolája, 's a' másik a' csak időt töltő, mindennemű hős szereket megvető, Hahnemann'