Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

l) Larrey' sebészi klinikuriia. 95 A' szerző véleménye az, bogy ezen betegség nem csak a' szeméremrészekre határzódik, és bogy példánakokáért az orczáa is mutatkoznak hasonló fajú elfajulások ; hogy ezen betegség az asszonyi szemérem nagy ajkainak szövetében is kifejtik L. valónak tartjak, minthogy maga is egy 30 esztendős benne szenvedő asszonyt látott Egyiptomban. Piron tengeriutazó látott illyen daganatokat a' Boschimatinoknál, és Cuvier a' hottentott-venusnál. A* daganat a' férjfiaknál felette nagyra nőhet. Eleinte L. a' betegséget dárdány neműekkel (antimonialia) higanyszerekkel, ásvány savakkal fölváltva és n} ákos italokkal, külsökép hígított kénsavval, subliinat olvadékkal 's t., lekötéssel és nyomadékokkal gyógyítja. Etető szerek és bemeíszések után a' javulást következni soha sem látta: ha szerei semmit se használnak, operál, a' mi a' herék kímélésével történik úgy, hogy két a' daganat szárától a

1 fenekéig nyúló beinetszéssel az egészen eltávoztatik, a' mi után a' visszamaradó bőrnek szélei öszvevarratnak, és az első bekötés nem vétetik le, míg genyedés nem mutatja magát. Egy franeziaországban támadt, általa operait esetet is közöl. A' végbélcsőfekélyt a' szerző gyakran operálta csak ott, hol az a' vérhas és genyedzés (phthisis) következéseül támadt (és milly ritkán támad az illyes viszony nélkül ?!), volt operatioja siker nélkül. A' belső nyilás L. tapasztalásai szerént mindég a' külső zárizmok által formált ránczokban van, egynél több csak ritkán; még is a' szerző, kettőthármat, sőt többeket is szemlélt. Egy finom ezüstből készült, egy vonalnyi vastag , nyolcz híivelknyi hosszú barázdás kémveszőt vezet L. a' csőfekélyen végig, mellyet ő azután egy homorú (concavum) a' barázdás kémveszőn bevzetett késsel fölhasít.