Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 4. kötet, 10-12. sz. (1831)

1831. Tíz- és tizenegyedik füzet

2) A' inákonyról. 63 nek, cfcen igen nevezetes, gyakorta homályos és öszvekuszált nyavalyának tulajdonáról és belsejéről néhány szót ejteni nem tartom helytelennek. Mindenek előtt a' még jelen mérget és a* méregtenyésztő tehetséget (Gifterzeugungsfähigkeit) kell megkülönböztetnünk. A' méreg elrontathatott ugyan már, hanem az azt újratermesztő tehetség az organismusban még nincsen lerontva; ez a' legközönségesb eset a' nem elég ideig folytatott higanyorvoslásnál, a' kórjelek elhallgatásával attól azonnal elálhán. Ezen újratermesztő tehetség pedig az idegeknek tulajdona , honnét magától kitetszik, hogy e

1 czélra a' mákony a' higanynak nagy segédje. De a' méreg lappangó, alvó állapotban is lehet, mint p. o. a' viziszonyos gerj is hónap és esztendőkig lappanghat; az aluvó magvat szállékony, mindent megható ösztönereje által éltetni, ébreszteni, és a' bii álati munkaság alá vezetni melly szer volna a* illékonynál hasznosabb ? vagy, a' mi nem ritkán megesik, melly szer fog ismét a' görcs által elfogott méregnek útat nyitni, mint ismét a' mákony? Továbbad lehet, hogy a' méreg már régóta a' testben lappangván, azt mélyen meghatotta, vele öszveölelkezett, s összehasonlódott : itt is melly orvosság az, melly a' mákonynál mélyebben hatna, nála egy közönségesebb, a' legtávolabb és finomabb organumokba is elható visszahatást okozna? Végre olly esetek is vannak, főkép mainap, hol a' méreg épen nem bujasenyves többé, hanem a' higanynak többszöri, hosszas , tökéletlen használása által (melly által annak tulajdon természete elváltozik ugyan, de azért el nem rontatik) egy új kórtermény (productum pathologic.), egy egészen tulajdon, még általunk el sem is nevezett,