Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)
1831. Hetedik füzet
72 II. Literatur a. a' nedvekkel, 's így végre vagy egészen ártatlan lesz, vagy csak könnyii tüneményeket gerjeszt. A' szerző szerint a' cholerának bélyegző kórjelei ezek: 1) Egy sajátságos, nyomó, fájdalmas érzés a' szívgödörben vagy gyomortájban. 2) Híg vereses vagy fejérszürke folyadék' hányása, melly sokszor savanyu szagú, néha igen büdös. 3) Hasonló nemű hasfolyás, minek utána a' bélcsőben jelen volt bélsár elment. 4) Tökéletes hudrekedés. 5) Nagy szomj 's vágyódás hideg italok után, mellyekre a* gyomorfájás mindenkor nevekedik. 6) Rekett bang (vox cholcrica). 7) Gyenge, végre egészen elenyésző éríités. 8. Görcsök a' végtagokban , kivált az alsókban. 9) A' nyelv' hidegsége és szárazsága. 10) Az ajkak', az arcz' 's a' végtagok' kéksége , hidegsége, hideg, tapadós verítéke. 11) Hippokrati arcz, beesett 's félig nyílt szemek. 12) Folyton őregbedő fogyása az erőknek. — A' halál közönségesen félrebeszélések közt vagy álomkórosan (sopor) áll - be. — Mellékes tünemények: a) Korgás az altestben kevés szelekkel vagy azok nelkiil — a' mi gyakran még a' betegség' kigyógyulása után is észre vétetik, b) Szédelgés, mellyszorűlás. c) Főfájás, fájdalmak az altestben: d) Csuklás. Azon közönséges, semmi személyes tekintetekre nem épített, nem-csekély vér ürítések; ügy az édes higany 's a' mákony is (sokoknak sacra ancorája) felette ártalmasak. A' vérürítés ritkán szükséges sőt többnyire káros, még halálos is; mert a' cholera nem lobos természetű, 's a' bő véreresztés az életerőt niellytől itt minden függ, gyengíti, 's mintegy az utolsó életszikrácskát elfojtja. Kik érmetszésekhez szoktak , izmos, sok nedvű embereknél