Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 3. kötet, 7-9. sz. (1831)

1831. Hetedik füzet

3) A' cholera oroszországiján.. f>0 a' kár nem olly nagy , mert itt a' megszokott természet azon két nehezséget, mellyet neki a' betegség 's a' helytelen orvoslás szegez ellen, gyakran meggyőzi: mint az az ellenkező gyógyrendszerek mellett, sokszor és sok egyéb betegségnél is történik. Gyengébbeknél kisded érmetszés is veszedelmes és sokszor halálos következéseket von maga után, mert a' legyőzött cholera után hagyjuáz (typhus) 's orvosolhatatlan elerőtlenedés marad - vissza. Erről az Arbatzki - kórházban szomorú tapasztalásokat tettünk. Mióta ezen visszaélés korlátok kőzé szoríttatott, több szerencsénk van, mond L., egészen számkivetni azt lehetetlen. Egy betegen sem vágnak eret kinél fej felé való vértorlódások (congestioncs), bővérűség világosan nein nyilatkoznak: 's itt is a' legnagyobb vigyázattal kell eljárulni. Hogy nagy helybéli fájdalmak vannak a' fejben, mellben, hasban, 's a' borogatások, bedörgölések, repczetészta 's többi, nem enyhíti a' beteget — a' mi inkább a' betegség' folyamatjában mint elején történik — nadályok rakatnak-fel óvakodva 's nem igen nagy számmal, Loder megveti a

v mákony' és édes higany' feltételeden használását. A' mákonyra agybajok, szélütés következtek, vagy legalább tülingcrlés, hagymáz, vagy tökéletes elerőtlenedés. Az édes higany' nagy adagjaitól a' mirigy - és nyirkedényr rendszer (syst, glandulosum et lymphat.) ugy megkapatott , hogy nedvek' tökéletes dyskrasiája 's halál következtek. Annak okáért az édes higany csak sülyos helybeli- (kivált bujasenyves vagy görvélyes) fájdalmak ellen használtatott az altestben mértékletes adagokban, kevés mákonnyal vegyítve. A' h i m-