Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Negyedik füzet

58 II. Literatxíra. ket teljesen megérdemli. Ref. azzal megelégszik , lia az említett könyvből a' legfonlosabb resultatumokat magokban foglaló szakaszokat kiemeli, bogy t.i. ezek által az irat' értéke is megismertessék. Ámbár a' szerző az álbimlők különféle fajait saját és magánálló nemek gyanánt nem tekinti, mivel azoknak több faja ugyan azon beteget egyszerre lepimeg; azoknak külünféleségeit mégis előadja, mert czélja csak az volt, hogy a' diognostikára nézve minden egyes formákat lefessen. Illyenek pedig 1) a' nyirkos, vagy vizes ál hi ml ők (varicellae lympbaticae , seu aquosae), mellyek ezen kötegnek legtisztább faja ; mint hólyagocskák jelennek-meg , és nem fakadékosak (pustulosus). 2) a' csúcsos álhimlők (varicellae acuminatae) kása vagy kendermag nagyságú hegyes hólyagocskák. 3) a' szemölcsös álhiinlőket (varicellae verrucosae) a' szerző ally álhimlőknek tartja, mellyek kifejlődésükben visszatartattak, 's mellyeket ennél fogva egyedűlest soha sem tapasztalhata. Mutatnak pedig ezek apró, az említett csúcsos álbimlők' nagyságát érő csomócskákat, és csúcsaik alatt vagy semmi, vagy csak kevés nedvet foglalnak magokban. 4) a' j u h á 1 h i m 1 ő k (varicellae oviles, suillae, durae ovales) nagyságokra n.z einberhirnlőket meghaladják, és majd nyirkos, majd sayós vagy tejfelféle, majd genynemii nedvet; foglalnak magokban, azért is vagy, hólyagosak, vagy fakadékosak, ollykor azonban csomócskásak (tuberculosae) is. 5) a* 1 é g e s álbimlők (varicellae ventosae, emphysernaticae), az előbbeniektől, mellyckkel majdnem mindég egyesülve vannak, csak légtartalmok által különböznek. 6) az ö sz v e f o l y ó ál Ii i m 1 ő k ollykor igen elterjednek, "s akkor egy nagy genyedő felületié lesznek, és ollykor fekélyeket is hagynak magok iitá,n. 7) a' f e n é s á 1 h i m 1 ő k e t a' szerző más orvosoktól kölcsönözött esetek által iparkodik meginu-