Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Negyedik füzet

Az nlhimlőkről. 20 fafnl , általa.mégis ezek nincsenek annyira bélyegezve, hogy létök felől minden ke'tse'g elháríttat hatnék ; mert Ref. a'szerzőtől felhozott, halállal végződő esetet gonosz indulatú hólyagkütegnek (pemphigus malignus) tartja. Általában azon szerencsétlenül végződő eseteket, mellyek ollykor tapasztaltaiénak , a' beteg hibás alkotmányának kell inkább tulajdonítnunk , mint a'küteg' természetének. Hiszen nem ritkán a' védhimlők után is más szenveknek kitörését, főkép a' görvélyét vesszük észre, mellynek támadására azok legfölebb mint segítő okok tehettek valamit! 8) a' véres álhimlőkről a' szerző egy példát sem tud fölhozni. 9) igen tágasan ír a' szerző a' himlőkhez hasonló álhimlőkről, mellyeknek mélyebb ismeretét főkép Heim leinek értekezésének köszönhetjük, és erre maga a' szerző is hívakozik ; noha pedig ezeket maga is többször tapasztalá, a' Heim' leírását még sem bővífé. A' szerző az álhimlők kórismeretét és pedig először a' valódi himlők irányában 43. állításban közli , mellyeket részint bírálólag is megvilágít, hogy t. i. néhány később kori angol orvosoknak ezen két betegségforma kicserélését megczáfolhassa. Ref. itt új és saját; bélyegekre nem akadt, a' bő tartalmú ösz ve hasonlítást mindazáltal dicsérnie kell, mellyet hasonló tökélyben egy eddigleni írásban sem találhalni. Az álhimlők' főbélyegei itt is azoknak jó indúlatában , a' genyedési láz (febris suppuratoria) hijányában , rendetlen lefolytokban , és az utánok hátramaradó fekéfyhelyek (ragyák) sajátságában tétetnek. Az álhimlők a' Ilim lő kék kel (varioloides) még többször öszvezavartatnak, mint az emberhimlőkkel; mi ellen az által védi magát a' szerző, hogy a' himlőkét olly kötegnek határozza, melly az emberhimlő' ragályából támadván, ennek bélyegeit egy tulajdon, az elő járt védhimlő által korlátolt vagy módosított forma mutatja, és emberhimlőktől való származását azzal árulja - cl,