Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)
1831. Negyedik füzet
10 I. Értekezések , apróbb közlések , kivonatok. Mindazáltal vannak olly esetek, mellyekben a' betegség' jelenetei nincsenek olly határozottan kefejlődve , hogy a' szükségesnek elismert vérürítés' legczélirányosabb módjáról semmi legkisebb kétség se forogjonfenn. Illy bizonytalanságban, melly az orvost tagadhatatlanul nagy zavarba ejtheti, azt tartom legczélirányosabbnak, ha a" jelentett vérürítés véres kőpölyük által vitetik véghez, mellyek a' nyakszirtra 's a' vállak közé alkalmaztatnak. Ez a' mód mintegy közép helyen áll a' közönséges és helybeli vérürítések között; 's egy úttal magának a' bőrnek mechanicus ingerlése is hasznos elszármaztatást eszközöl a' fejtől és szemektől. Az a' jó foganat, mellyet az érdeklett esetekben a' véres kőpölyekre gyakran be láttam következni, meggyőztek a' felől, hogy az említett munkatétel mai nap sokkal ritkábban használtatik , mint érdemelné. fíol szembetegségben a' helybeli vérürítés minden kétségen kívül jelentve van , ez a' jelentés különféleképen teljesíttetik-be ; vagy t. i. ü t é r v á g á s , vagy íi a d á 1 y o k , vagy k ő p ö 1 y Ö k által- Ezekről most különösen. I. Vér ürítés üt ér vágás által. Midőn literes vért (sanguis arteriosus) akarunk kiüríteni, hogy ez által a' szembeli edényrendszeri vérteljet 's felmagasztalt cselekvőséget megkisebbítsük: a' haJántékütér' (art. temporalis) valamellyik felületesen fekvő ágát metszetjíik-be. Ezt a' vérürítés' módját újabb időkben angol és német orvosok az egyptomi 's egyéb nyákos szemlobokban, valamint az edényes fekete hályogban (amaurosis humoralis) is, mint igen hathatós 's az érvágásnál alig kisebb szert, ajánlották. Mindazáltal az ütérvágás csak ritkán használtatik; főkép azon nehezségek miatt, mellyek mind a' halántékütérnek bemetszésével, mind a' vérzés* elállításával vannak üszvekapcsolva.'
