Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)
1831. Negyedik füzet
i) A' helybeli vérüritések a' szem' betegs e'geiben. 9 sem enyhítik a' beteget, sőt a' ve'rt a' szem fele húzván, a' beteges állapatot meg is nehezbítik. 3. Végre, mind azon esetekben, hol a' vértorlődások által támasztott szembajt lobos láz kiséri, elébb közönséges mint helybeli vérüritést, kell rendelnünk ; holott ellenben a' csupa helybeli , veszedelmet hozna a' szenvedő organumra. Már mikor ezen eseteknek akármellyike beáll, egyáltalában először is közönséges vérürítések jelentetnek. Azonban ez a' rendszabás is szenvedhet kivételt a' betegnek személyes viszonyai (relatio) által, illyenek a'gyenge gyermekkor, nagy 'gyengesége az organismusnak 's tb. úgy, hogy illyenkor helybeli vérürítésekkel kell megelégednünk. Mikor a' közönséges vérürite'sek nincsenek ellenjelentve; az a' kérdés támad, inelly mértékben 's hány ízben vitethetnek azok végbe. Itt pedig a' beteg' erejinek általa— nyos állapotja 's a' szembaj' foka jő kérdés alá ; 's ezen tekintetben az orvost a' következő zsinórmérték vezeti: közönséges vérürítések olly mértékben 's anynyiszor rendeltetnek , mint a' szembaj' foka kívánja 's a' beteg' ereji megengedik *). E' szerint tehát, csak akkor tanácsos helybeli vérürítésekhez folyamodni, mikor a' beteg' erőbeli állapotja, az egészség' kára nélkül, további gyengítést nem tűrhet, a' szemnyavalya pedig annyira még nem javult, hogy a' beteg' helyreállására valószínűséggel (verosimilitudo) tarthassunk számot. Azon határvonalra, mellynél a' közönséges vérürítés' jelentése megszűnik 's helyette helybelit kell használnunk, a' tapasztalt orvos könnyen ráismér. *) A' practicus orvos könnyen átláthatja, hogy a' mi itt a' közönséges vérürítésekről 's azoknak ismétléséről mondatik, nein e.-ak a' szemre, hanem egyáltalában minden helybeli szenvedésekre nézve áll. F.
