Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)

1831. Ötödik füzet

1) A' cholera oroszországban. • 119 Kiew városa maga részént nagyobb emelkedéseken (régi Kiew és Petsehersknek egy része) részint ezeknek oldalain és az ezek közé szőrűit igen keskeny völgyekben (Petsehersknek másik része és Kurinowka) , részint végre Dniper - folyónak lapályán (Podol) fekszik, kiterjedése mintegy 40 verstnyit foglal-el, és körül belől 40,000 lakost számlál , kik nraságokból, polgári és katonai tisztekből, leginkább pedig alacsonyabb rendű emberekből, u. m. kézimívesekből, zsidókból, napszámosokból állnak , a' város kereskedése igen eleven lévén, A* kézimiveseknek, zsidóknak és napszámosoknak házaik többnyire igen alacsonyak, a' lakások szorosak, ugy hogy a' közönségesen rendetlen szabású lábnyi magosságu szobák téréi alig tesznek 2j , ölef, és sárral bemázolt deszkákból vannak készítve , többnyire nedvesek és sötétek, talajok (33oben) levert földből áll, melly a' kiöntött tisztátalanságokat azonnal magába szíja; efféle szobák egymástól 1. lábnyi, agyagból és palakőből készített falak által választatnak-el egymástól, mellyekben hasonló anyagokból készült kályha vagy inkább búbos találtatik. A

1 fűtés a' szegényeknél szalmával történik, és gyakran megesik hogy a' gőzös és füstös szobában a' levegő' heve ollykor 28 — 32 R. fokra emelkedik, máskor pedig 4 — 2°re süllyed; ezen szobákba 3 — 4. nyoszolya vagy is annyi helyzetik , a' mennyi csak a' fal körül elfér, mellyek négy hasábfából és erre rakott deszkákból állnak, beléjök aztán szalma tétetik; a' vendégek és gazdák illyekben nyugszanak, de a' cselédek a' földön hevernek , fejők alatt egy kis szalma van, magok is csak félig fedve, mert lábaik többnyire takaratlan maradnak;