Bugát Pál - Schedel Ferencz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 2. kötet, 4-6. sz. (1831)
1831. Ötödik füzet
120 I. Értekezések, apróbb közlések, kivonatok. a' szoba velők szinte tömve van, a' mit főkép a' zsidóknál lehet ekként találni. — Epen efféle alacsony lakhelyek találtatnak hazámban a' Kárpát' hegyén, valamint a' krakoi vidéken is, mellyek ugyan emberrel nincsenek annyira eltelve, de a' barmok gazdáikkal együtt bennük telelnek. — A' harapózó gonosznak a' kormánytol rendelt czélirányos rendszabásai , a' többi közt a' zsidók' kiűzése által bizonyára igen hatalmas határ ejtetett volna, de oh fájdalom ! ezen rendszabás eddigelé nem teljesíttetett. Ezen járványnak kifejlődésére és föltartására közönségesen nem utolsó ok az idevaló lakosok' szokásai és életmódja, ők t. i. 7—14 napig tartó bőjtjök után, melly közben sületlen 's keletlen kenyéren , fok - és vöröshagymán, gombán, félig meddig szárított halon, és roszul savanyított káposztán és répán kiviil levesben egyebet alig esznek, aztán egy kevés juhhúst, sertéshúst, füstölt húst, engednek magoknak: tehénhús eledelül nekiök csak ritkán szolgál, mellyhöz gyomrok nincsen is szokva. A' csekély árú ugyan de rosz szagú v u d k a ( égettbornak egy neme) csak nem egyetlen italok, mellyből ünnepi napokon minden paraszt meg szokta ma- # gát részegítni. Ezekhez járul még az is, hogy a' múlt nyáron itt az aratás roszúl esék-ki, és hogy a' kormány által már nyolcz év óta a' közönséges éhség meggátolására hozott rendszabások a' földes uraságok által épen ezen esztendőben vettettek - meg honnan az következett, hogy a' pórnépnek és rabszolgáknak (2ei6eis;cne) nagyobb része a' rozsnak és búzának nagy ára miatt kenyeret szokatlan veteményekből , borsóból , tengeriből , leginkább pedig sárgakásából és földalmából kényteleníttetett készi-