Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

1). A'. Vízrák. 21 kellen foltok fekéllye' változnak, nielly gyorsan terjedtében a' kihulló fogakat, fogmedreket, állkapczákat elemésztvén , az ajkakat 's pofákat is zsákmányává teszi. Feneke ezen feke'lynek hamvas, rongyos , darabos , ve'res, piszkos, határsze'Iei öblösük, kirágottak, keme'nyek, kevéssé vagy nagyon is dagadtak, setét piros udvarral. Néha az íny fekély nélkül is darabokban elhűli- A' nyál' misége, hősége itt is az melly felébb. A' lehellet' szaga úndorító büdösIlly rettentő helybeli kórjelek nem járnak hasonlólag - iszonyú közönséges kői jelekkel. A' betegség' kezdetével a' láz *) csekély, estveli nehezbűléssel (exacerbatio) 5 néha kicsiny, szapora, gyenge, néha kemény, változó , rendetlen érveréssel. A' betegség' vége felé a' láz súlyosabb, 's kitünőképen gyomor-, ideg-, rothasztó-, vagy aszláz- (hectica) képű. A' test' melegsége változó , néha rendes. Az el- és kiválasztások bővebbek, gyengítők, sorvasztók; az izzadás, hasmenés ollyan , mint az aszlázban, a' hányadék bíi-: dös,néha feketés; a'ritka vérfolyások (orrból, szájból) lankasztók- Illy környülmények között, midőn az orcza dagad, a' többi tagok a' csontokig elasznak , vizenyősek lesznek. Néha a' teslen kerek, setétebbülő , nagyobbodó , fenésedő foltok támadnak. Néha az or*) Láz : febris. Hidegleié snek a' nép csak a' félbehagyó lázt mondja, a' hidegnek időszakától vévén a" nevezetet: nem jól ezt sem, de még sokkal jobban, mint némelly orvosilóink , mikor azon lázas állapotokat is hideglelésnek nevezik, mellyekben á' hideg igen csekély, vagy épen hibázik.— Láz, a' „lázadni" ige' substantivális gyökere 's festi a' természet' fellázadását azon különféle ingerek ellen , mellyek a' febrist előhívják. I)e ajánlkozik a' szó azon rövidséggel is, melly azt a számtalan öszvetételekre ollyalkalmatossá teszi. Találtatik a' szó ltácz Istvánnál • Cseresnyésnél , 's tb. A Ited