Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

Mi II. Literal ára. p h i. I n s F a b i n i , l\f. D. , artis oeul

• met gist er , in /{. Iniv. Pestlu Prof. Ord. — Budae. Sad reiben, 60 lap. Y hazánkban e's külföldön érdemei szerint tisz1ell szerző, kinek másodszor sajlő alatt levő kézikönyvéi a" szem nyavalyákról nyugtalanul várjuk, itt egy a' látásra elkerülhetetlen sziikségű szemhárlyának, a' szarvhártyának főbb betegségeit, nagyobb részt saját tapasztalása szerint, bővebben kifejtve adja-elő. Llmellőzv én tud nil lik azon nyavalyájit, mellyek más szemrészek' szenvedéseiben alapszanak, a' szarvhárlyának azon betegségeit festi, mellyek különösen ezt ragadják-m

eg, *s ide a' szerző ezeket számítja: 1) a' szarvhártyalobot , 2) a' szarvhártya' sebeit, 3) homályait, 4) hsftpjait (staphyloma), 's 5) vérszövetjét (pannus).' Hasznosnak itéljfik a* sz a r v h á r t y a I o b-ról való czikkelyt itt beiktatni, inert ezen betegség a" többi közt legkevesebb« ismertetik, annyival is inkább , hogy az sem az észirányos szemészség' apja Beer, sem ennek egyik legjelesb tanítványa Fabirii által eddig le nem íratott; 's még is ezen két író' munkáji azok, mellyek hazai orvosaink* kezeiben leginkább forognak. Azon gyuladás., melly főkép *s előkelőleg a' szarvhártyát ragadj a-m eg, szarv hártyalob (Keratitis , rorneitis) nevet visel. Magában az említett hártyában pedig, ezen gyúladásnak különféle széke van; mert néha az a' szarvhártya' köthártyájában, gyakrabban pedig magának «7, elsőbbiknek lapjaiban (lamellae) is fészkel. Végre nem ritkán a' szarv hartya' hátsó felületét is ellepi a' vizes nedv' hártyájával együtt. De mivel az utóbbik tulajdon betegséget teszen , itt csak azon szeinlobról lesz szó, melly a' szarv hártya' lapjait e's köthártyáját bántjaA' betegség nem áj , ámbár sem a' régiek, sem Tlecr által le nem íratott. Támasztó okai régenten