Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Első füzet

A" szarv hártya' betegségei. (»7 csak úgy voltak, mint most; "s így elő kellett kerülni ezen gyiíladásnak. Mindazáltal esztendőről esztendőre gyakrabban tapasztal ladik. A' szara liái lyalob'-, Icíplytabau. ezen k ó r j e 1 e k vétetnek észre. Először is nagy világiszony (photophobia) áll-be 's bő elválasztása igen meleg, néha csípős könyöknek, niellyek a' beteg' arczait veresítik és feleszik. A' beteg nyomó fájdalomról panaszkodik a'szemben ; a' szarvhártya felleges lesz, a' látás nem csekély gyengülést szenved. Ehhez járul a' tülkhártya' (sclerotica) köthártyájának pirossága is , melly halovány 's csak a' szarv hártya' körében sötétebb; utóbb, t. i. a'betegség' nehezbíilése "s tovább tartása után, hajlandóságot mutat lágy petyliedt megdagadásra, alig nagyobbodó pirosság mellett. A' nyomó szemfájdalom nevekedik 's ellepi a'szemgödörfeletti tájt is; de nappal még is enyhébb, mint éjjel 's kora reggel lenni szokott. Ezen kórjelekkel együtt a' világiszony és könyfolyár (epiphora ) is öregbednek nagy mértékben ; leginkább pedig maga a' szarvhártya szenved, különféle beteges változásokat vevén-fel. Ez napról napra mind inkább homályosabb lesz , ágy hogy végre a' szivárványt és szemfényt alig lehet megkülönböztetni , 's a' beteg többé semmi tárgyat nem láthat. Ez a'sötétedés, melly az egész szarvhártyát beborítja, többnyire felületes 's gyakran ezen 's a' köthártya közé kiömlött vér által támadt veres foltok által még neveltetik. Ezen vereses foltok leginkább a' szarvhártya' felső és alsó szélein jelennek - meg , hol más esetekben, vérömlés nélkül, a' köthartyát veresesnek, felfuvaltnak 's mintegy kitömöttnek találjuk. Mivel az említett sötétedés a' szarvlapok közt fészkel, ezen hártya' állományában (substantia) a' szélei felé itt ott körösen elrendelt véredények láthatókká lesznek. A' lob' további baladása közben gyakran a" szarvhártya' felületes kifekélyedése, leginkább annak közepe' táján , köszönt-be. Az ekképen