Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Harmadik füzet

3). A' zászpa- kikeres orvosi tekintetben. 213 Juliusban szedessenek, mikor már barna színűek. Virágjai, mellyek eddigelé az orvosoktói használtatnak, Szeptemberben , t. i. hervadások előtt szedetnek-be. Altaljában orvosi czélra legalkalmalosabb ezen plántának részeit fris állapotjokban venni, mert így a' készilmény is egyformább erejű lészen, a' mi a' szárítás után nem történhetik-meg. Chémiai története. 1819-ben a' zászpa - kikeres két chémiai vizsgálat' tárgyává lón majd csak nem egy időben franczia- és német-országban. Meissner Hallában találta-fel ezen növevény' tulajdon égx énykéjét (alcaloide). Schweigers Journ ál XXV. Pelletier és Caventou franczia chemicusok munkájokat a'physikai é s c h é m i a i a n n á 1 o k' XIV. kötetében közlötték ; a' kikeres, hagymában a' gyantás olajos és festő részeken kívül egy a' gubasavval felesleg öszve kötött égvénykét találtak, mellyet verat rínának neveztek. L. Hernáth József gyógyszeres ért. e k ez é s é t a' zászpad ékről. Alig kelt híre a' zászpadéknak, már is próbára tétetett orvosi tulajdonságára nézve. Azonban noha az leghathatósabb része a' kikeresnek, még sem felelt-meg gyógyító ereje minden várakozásnak; minthogy hibázik benne egy a' zsírsavhoz (acide cévadique) hasonló szállékony sav, és a' kikeres' csipőségével kevert keserűség. Készítése is igen drága, vele-élése nehéz, könnyen veszedelmessé is válik; azért a' kikeres mint egy olly közönséges honi növevény, olly kevés készületet kívánó, orvosi erejére ismert gyógyszer méltóbb a' használásra. Munkálása az állati alkotmányra. A' kikeres' hagymáji fris állapotban undorító szagnak; leh amozva

's a' bőrre "téve pirosságot, csipést és izgatást okoznak. Porrá tört részecskéji felszíva , tiisszentést, érőszakos köhögést, görcsöket is támaszthatnak.