Bugát Pál - Schedel Ferecz: Orvosi Tár, 1. évfolyam 1. kötet, 1-3. sz. (1831)

1831. Harmadik füzet

214 I. Értekezések , apróbb közlesek , kivonatok. A nyelven, kivált annak tövén, a' fris nővevény, főkép a' gyökere, éles, Összvehúzó, keserűséggel vegyült ízet gerjeszt, melly soká fenmarad és bő nyálfolyást okoz. A' gyomorra kis adagban nincs észrevehető következése; több napig folytatva pedig, vagy eleinte mingyárt nagyobb mennyiségben adván, a' gyomortájban egei est, roszűllételt, végre hányást is támaszt. Ilogszabb használása által, múlik az étvágy, a* roszűllétel nevekedik; kivált ebéd után rágások, kőd csömör és bél-ürítés következik. — Sokaknál különösen hat a' vesékre; másoknál, de ritkábban, a' hőrkigőzölgésre, ezen esetben a' gyomor kevesbbé szenved. Kuhn tulajdon próbák által tanulta erejét megismerni, négy napig, reggelenként éh gyomorra a" kikercsmag - borból, (egy részt 8 annyi borban feleresztve), először fél nehezéket (orvosi adag) azután egész más fél nehezékig felmenvén, azt tapasztalta, hogy az első két napon a' keseríí izen és a' torok' égclésén kívül benne semmi változást sem tett; harmad nap ugyan ezen érzéseket höfögések és egy szempiilantatnyi roszűllétel követték; a' 4-dik vételt követte könnyű meleg érzés a' gyomorban, hányásra xiy ló hajlandóság ós ollyan érzés a' inillyet a' hánytató borkő okoz ; ez estvéig tartott; ezeken kivűl az élei iránt undorodás, múló kődcsömör és lankadtság. De ez más napig magától mind elmúlt, ekkor nem is volt kedve folytatni próbájit. így tehát Kuhnnál, mint többnyire szokott, a' kikeres a' bélcsőn hatott-be. De ha az orvosolt személyt izzasztó könyűlállásokba helyheztetjük, vagy ha maga már izzadozásra hajlandó ^ a' kikeres' munkálása más lesz; az izzadság szabadon választatik-el, és a' bélcső ment marad az orvosság' befolyásától, Másképen megy végbe a' húd' elválasztása; ez csu-»