Schultheisz Emil: Traditio Renovata. Tanulmányok a középkor és a reneszánsz orvostudományáról / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 21. (Budapest, 1997)
12. Medicina a reneszánsz egyetemen
119 hoz való ragaszkodás törvényszerűnek tűnik. Egyes személyek azok, akiknek munkásságán, előadásain keresztül az egyetemek doktorai és hallgatói új kórképekkel, új eljárásokkal ismerkedhetnek meg. így például csak több évtizeddel azután, hogy egy clarissimus medicus nevezetesen Joachim Schiller megjelenteti a «sudor britannicus»-ról írt commentariolusát, 14 1 kerül a tantervekbe a sudor anglicus-ró\ szóló lekció. 14 2 Stainpeis könyvében a humanista Aeneas Sylvius, a neotericus Juan Almenar, a reneszánsz újra felfedezett Aesopus-a, a Nonum Almansoris, Avicenna régi kommentátorai és a Pandectarius, Mesųe, a szigorú skolasztikus Nicolaus együttesen adják azt a képet, ami a bécsi és még sok, talán a legtöbb nem itáliai egyetem orvosi stúdiumát jellemzi. A skolasztika még él, a humanista orvosok írásai még csak lassanként kapnak helyet a 16. századi Bécsben is, s jórészt a lectio privataban. 143 A 16. század első évtizedének klasszikus itáliai orvosi curriculumát (amelyet az ott tanult magyar orvosok is végeztek), egy olyan tipikus reneszánsz tudós páduai stúdiuma mutatja mint Kopernikuszé, aki Ferrarában 1503-ban lett doctor decretorum, s röviddel utána doctor iuris canonici-ként iratkozott be a páduai egyetem orvosi fakultására. Itt négy katedra professzorai várták. A De medicina tĥeóriça lectúráján Bartolome¤ Montagnana jun. adta elő Avicenna kánonjának első részét, a hippokratészi Aforizmákat Galénosz kommentárjaival, a Prognosztikát és a Mikrotegni-1. Montagnana saját Consilia Medica-yá és Antidotarium-a egészítette ki ennek a tanszéknek az előadási anyagát. Az anatómiát valószínűleg Marcus Antonius della Torre előadásában hallgatta. 14 4 A medicina theorica-hoz kapcsolódóan hallgatta Fracastorót, aki akkor a logika professzora, valamint consiliarus anatomicus volt és a medicina scholaris-ai részére tartott filozófiai előadásokat. A lectura ad tértiųm Avicennae csak provizórikusan volt betöltve Kopernikusz idején. Sem ő nem emlékezik meg róla, sem más adat nincs, hogy a kurzust látogatta volna, noha az kétségtelenül a curriculum része volt. 14 1 Joachim¡ Schiller¡ ab Herderen phys¡ci de peste britann¡ca commentariolus (Basel, 1531) 14 2 A freiburgi orvoskar 1604. évi modus docendije figyelmezteti a legeñseket, hogy a klasszikusoknál olvasható betegségek mellett elðadásaikban ne feledkezzenek meg „... de temporis nostris morbis, Gallicio scilicet, sudore anglico ..." v.ö. Naųck, E.Th.: Zur Geschichte des Medizinischen Lehrplans und Unterrichts der Universität (Freiburg, 1952) p. 99. A «sudor ángliçus» 1485 és 1551 között négy járványhullámban futott végig Európán. Sem előtte, sem utna nem lépett fel. V.ö. Vasold, M.: Pest, Not und schwere Plage (München, 1991) pp 120—1. Az 1529. évi járvány volt a kontinensen a legerősebb. Ez Magyarországon is nagy pusztítást végzett: ld. Schultheisz, E.— Tardy, L.: „Short history of epidemics in Hungary, until the Great Cholera epidemic of 1831" Centaury 11 (1966) p. 282 f. 14 3 Stainpeisnak 1510-ben Bécsben egy eddig az irodalomban még nem tárgyalt munkája jelent meg Antidotales preservations címmel. A conservanda valetudine műfajba tartozó könyvecske feldolgozása folyamatban van. Stainpeis könyvéhez hasonló a tanítást és tanulást elősegíteni hivatott művek minden tudományban szép számmal jelentek meg. Johannes Eck (1486—1543) humanista filozófus, teológus írása Epistola de ratione studiorum suorum (1538), vagy Alberto Pio Carpi itáliai humanista De vera s ųđeñđi Sacrae Theologiae ratione (s.a., 1500k.). 14 4 M. A. Della Torre (1473—1506) barátjával, Leonardo da Vincivel együtt folytatott anatómiai kutatásokat. Részben az ő számára készítette Leonardo azokat a rajzokat, melyekből 250 darab 50 lapon a windsori kastély gyűjteményét gazdagítja. Della Torre volt a lector Ordinarius, amikor Páduában 1490-ben a tĥeátrum anatomicumot építették, ahol még a klasszikus trisectomia alapján ( lector, demonstrator és sector részvételével) folyt az oktatás a harmadik szemesztertől kezdve. Leonardo rajzait (Quadern¡ d anatómia) először Wangensteen, Honan, és Hopstock adták ki (Christiania, 1912); v.ö. Herzfeld, Maria: Leonardo da Vinci, der Denker, Forscher und Poet (Lipcse, 1904); valamint Braunfels-Esche, Sigrid: Leonardo đa Vinci, das anatomische Werk (Stuttgart, 1961) p. 45 és 125 ff.; Putscher, Marielene: Anatomiestudien und ihre „Bedeutung für Kunst und Wissenschaft" in: Prinz, W.—Berger, A. (Hrsg.): Die Kunst und das Studium der Natur vom 14. bis zum 16. Jh. Sep. (s. 1., s. a.) pp 152-5
