Birtalan Győző: Európai orvoslás az újkorban / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 15-16. (Budapest, 1988)
II. RÉSZ - A sebészeti technika tökéletesedése, felfedezik a narkózist
71 jelzett, a nézők pedig harsányan nevettek. Wells az eset után magába roskadt és később, amikor tudomást szerzett az éternarkózis sikereiről, öngyilkos lett. Egy másik bostoni fogorvos, William Thomas Green Morton (1819—1868) lépett ezután színre. Azzal kezdte, hogy tanácsot kért ebben az ügyben Charles T. Jackson (1805—1880) vegyésztől, aki azt javasolta, hogy próbálkozzék éterrel. Méghozzá úgy, hogy azt kendőre csepegtesse és arról lélegeztesse a beteget. Morton körültekintően tájékozódott, önkísérletet is végzett, mielőtt végrehajtotta egy páciensén a narkózissal valóban fájdalmatlan foghúzást. Ezután 1846. október 16-án a már említett Warren professzor egy nyaki daganatot operált Morton altatásával, ami szintén kitűnően sikerült. A műtét a teljes nyilvánosság előtt zajlott le, valódi amerikai szenzációs tálalással. Morton ugyan gondosan titkolni igyekezett, hogy milyen gázt használt altatásra, az mégis hamar kitudódott. Robert Liston (1794—1847) londoni sebész 1846 decemberében már combot amputált éternarkózis alkalmazásával. Hazánkban Balassa János 1847-ben operált először ilyen módon. Miközben az inhalációs narkózis diadalmenete az egész világon haladt előre, a feltalálók elkeseredetten és tehetetlenül nézték, hogyan csúszik ki kezükből a világraszóló felfedezés hőn áhított haszna. Ugyanakkor kíméletlen prioritási küzdelem folyt Wells, Jackson és Morton között, ami egyértelműen sohasem dőlt el. A szereplők valamennyien tragikusan végezték. Wellsről már szóltunk, Jackson elmegyógyintézetbe került, Morton anyagilag és erkölcsileg tönkrement, miközben szélmalomharcot folytatott jogaiért és követeléseiért. 18. ábra. Simpson es munkatársai kipróbálják a kloroform altató hatását (1857) 1847-ben James Simpson (1811—1870) skót szülész arról számolt be, hogy a kloroform kellemesebb alvást és kevesebb mellékhatást idéz elő, mint az éter. Véleményét sokan osztották, de a kloroform iránti kezdeti lelkesedést a mindinkább köztudottá váló váratlan halálesetek lelohasztották. Langenbeçk egyik tanítványa a hatvanas években statisztikai adatokból kimutatta, hogy a kloroform miatti halálesetek száma ötször annyi, mint az éternarkózis miatt bekövetkezett fatális komplikációké. 2 2 A kloroform leginkább a szülészetben honosodott meg, ahol csak rövid bódításra van szükség.