Birtalan Győző: Európai orvoslás az újkorban / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 15-16. (Budapest, 1988)

I. RÉSZ - Járványok és más tömegesen előforduló betegségek

27 4. ábra. Pestiskórház Becsben (korabeli metszet, 1679) egyesek m¿ir a műtét közben. Az is előfordult, hogy gyötrődő betegek mellett nem volt senki aki ágyban tartotta vagy ápolta volna őket, és így, mint említettem önkezükkel vetettek véget életüknek. Volt aki mezítelenül kirohant az utcára, s egyenesen a folyónak tartott, és ha az őrök vagy csendbiztosok nem állták útják, a vízbe vetette magát, ahol épp elérte. "

5 A 18. század legemlékezetesebb pestisjárványa Marseille-ben pusztított 1720-ban, ahol becslések szerint a lakosságnak legalább egyharmada esett áldozatul. A betegek gyógykezelésén kívül a városok különböző rendszabályokat hoztak a pestis elhárítására, illetve a terjedés megakadályozására. Ezek között a szigorúan és következetesen végrehajtott elkülönítés bizonyult a legeredményesebbnek. Idővel már országos méretekben létesítettek járványvédelmi záróvonalat, ellenőrző állomásokat. A Habsburg Monarchia a keleti határán a Török és Orosz Birodalom felől folytonosan fenyegető járványveszély kivédésére a 18. század közepére egy jól szervezett egészségügyi záróvonalat (cordon sanitaire) létesítettek. Ennek az intézménynek a működtetésében kiemelkedő szerepet játszott Adam Chenot (1721—1789), aki Erdély protomedikusaként igen sokat tett azért, hogy a pestis addig rendszeres betörése a 18. század végére megszűnt. A kiütéses tífusz a nyomorúságos körülmények között együtt élő tömegek járványa. A korabeli kórházakban, börtönökben, túlzsúfolt hajókon, hadra kelt seregekben fordult elő leginkább. Hazánk területén a török háborúkban rendszeresen tizedelte, elsősorban a külföldi zsoldosokat, ezért morbus Hungaricusnak (magyar betegségnek) is nevezték. A szifilisz, a 16. század roppant európai járványélménye még általánosan jelen van, de az első epidémiák kórképének súlyossága mérséklődött, az akut lefolyási típust a krónikus formák váltották fel. A terjedés sebessége és mértéke is csökkent. Feltehetően szerepet játszottak ebben az erélyes higanykezelések, valamint a közegészségügyi ellenőrzések is. Az influenza kórmegjelenési formái mindig is igen változatosak voltak. Jól példázza