Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Blázy Árpád—Zalai Károly: A gyógyszertári hálózat fejlődése Zala megyében 1711—1849-ig

62 Comm. Hist. Artis Med. Suppl. 9—10 (1977

jr A GYÓGYSZERTÁRAK TULAJDONVISZONYAINAK VÁLTOZÁSA Az 1. táblázatból kitűnik, hogy a szerzetesrendeknek csak a XVIII. században, a jezsuita rend esetében 1773-ig, a ferences rend esetében 1788-ig volt gyógyszertáruk Vas és Zala megyében. A gyógyítással és gyógyszerészettel hivatalosan foglalkozó irgalmas rendnek, mely e kor után is működhetett, e két megye területén nem volt gyógyszertára. Mivel Zala megye területén csak a ferences rend fejtett ki gyógyszerészi tevékenységet — a XVIII. század folyamán a megye területén két nyilvános és egy házi gyógyszertárat tartottak fenn — és mert szaktörténeti irodalmunk korábban e kérdést még nem vizsgálta, szükségesnek látszik szerepükkel részletesebben foglalkozni.

1

2 A ferences rend elsősorban hittérítő és lelkipásztori tevékenységet fejtett ki. A reformáció, majd a XVII. század elején a Bocskay-felkelés visszaszorította működésüket hazánk területén. A békekötés után az ellenreformáció ideológiájától vezetve, működésük újabb fellendülését figyelhetjük meg. Megkezdődnek a kolostorépítések, iskolákat hoznak létre stb. Zala megye területén 1714-ben Búcsúszentlászlón, 1690-ban Nagykanizsán, 1723-ban Keszthelyen telepedtek le véglegesen. Sümegen és Csáktornyán már az 1660-as évektől volt működő rendházuk.

1

3 Kolostoraikban, intézményeikben a külső lelkipásztorkodás mellett egy másik tevékenységük is mutatkozik: ez a közművelődésben betöltött szerepük. Iskolákat nem csupán a rendtagok képzésére hívtak létre, de mint az Zala megyében is volt, a keszthelyi gimnázium felállításával a világi ifjúság művelését is végezték. A keszthelyi gimnázium 1771-től 1796-ig működött a rend tulajdonában, és a rendtagok vezetésével.

1

4 Meg kell itt emlékeznünk arról, hogy rendházaikban mindenütt könyvtárakat hívtak létre. A teológiai műveken kívül megtaláljuk az oktatáshoz szükséges irodalmi, tudományos műveket csak úgy, mint az orvosi, gyógyszerészi irodalom e korban jelentős műveit. A ferences rendben a betegek ápolásának súlyos kötelessége szent Ferenc reguláiban található. Hazánkban szívesen és előszeretettel foglalkoztak ezzel már a XIII. századtól. A ferences viszonyokra jellemző, hogy a rendházban mindig megtaláljuk a betegápoló (infirmarius) barátot, ahol gyógyszertár, akár házi, akár nyilvános létesült, ott minden esetben patikus vagy patikus-kirurgus is működött.

1

5A kevés orvos és gyógyszertár eredményezte, hogy a ferencesek a XVIII. században ilyen tevékenységet nyilvánosan folytattak. Tudjuk, hogy a XVIII. század első felében Somogy és Zala megyében csak ferences gyógyszertárak működtek. Természetes, hogy a rendházak környékének lakói igyekeztek igénybe venni ezeket. A főurak vagy gazdagabbak Pozsonyban, Bécsben, Sopronban, Kőszegen szerezték be gyógyszereiket, esetleg egy-egy hosszúfuvarban álló jobbágy is eljutott ezekbe a városokba. A falusi szegénység azonban csak hozzájuk fordulhatott. A szerzetesek is állandóan járták a vidéket 1

2 Peréñÿi i. m. valamint Baradlai J.—Bársony E.: A magyarországi gyógyszerészet története. I—II. Bp. 1930. 1

3 Karácsonyi J.: Szent Ferenc rendjének története Magyarországon 1711-ig. Bp. 1922. 1

4 P. Takács I.: Szent Ferenc fiai Veszprém egyházmegye területén, különös tekintettel a XVII. és XVIII. századra. (Zala megyei Levéltár. Forrásgyűjtemény és adattár.) Kézirat. 1

5 Kőñig K: 600 éves ferences élet Szécsényben, 1332—1932. Vác, 1931.