Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Blázy Árpád—Zalai Károly: A gyógyszertári hálózat fejlődése Zala megyében 1711—1849-ig

Blázy A .—Zalai K.: A gyógyszertári hálózat fejlődése Zala megyében... 63 és a rászorulókat gyógyszerrel is ellátták. Természetesen e működésük a rend számára anyagi haszonnal is járt, de területünkön e haszon polgári gyógyszerésznek is megadatott, csakhogy ebben az időben nem akadt olyan polgári gyógyszerész, aki a megyében gyógyszertárat állított volna fel. Az első polgári gyógyszertárak is mintegy tíz éven át Zala megye évi 200—200 Ft-os támogatását élvezték.

1

6 Igaz, amit Ernyey József leszögez, hogy míg a „patikajogot helyenként a földesúr... a szabad királyi városokban a király vagy a város adta,... vagy a megyegyűlési Universitas Nobilium engedélyezi", addig a „szerzetesrendek gyógyszertárainak erigálási körülményei és jogviszonya legtöbb esetben homályos" volt és hogy ebből, ahol polgári gyógyszerész is volt, számos ellentét adódott, melynek kapcsán a szerzetesrendek ezek kárára fejtették ki tevékenységüket.

1

7 Ahol azonban még nem értek meg a gazdasági feltételek arra, hogy kellő nyereség biztosítékával létesüljön polgári gyógyszertár, ott a szerzetesrendek ilyen működése hiánypótló jellegű volt. így Zala megyében is a XVIII. század első kétharmadában. II. József 1782-ben feloszlatta a szerzetesrendeket, így a ferences rendet is. A ferencesek tulajdonába levő gyógyszertárak eladás útján polgári kezelésbe mentek át vagy megszűntek. A nagykanizsai gyógyszertárat már 1769-ben, a keszthelyit 1789-ben adták el, a búcsúszentlászlói házi gyógyszertár pedig a 90-es évek végén szüntette be működését. Összefoglalóan értékelve a szerzetesrendek szerepét a gyógyszerészeiben korszakunkban, meg kell állapítanunk, hogy a török kiűzése után beköszöntő békés esztendők kedvezően hatottak a szerzetesrendek tevékenységére. Ez szűkebb vizsgálódási körünkben is tapasztalható. Azt is le kell szögeznünk, hogy a XVIII. század első felében a gyógyszertári hálózat fejlődése azokon a területeken, ahol a gazdasági fejlődés nem ért el egy adott szintet és ahol ennek függvényében nem voltak meg a kellő anyagi biztosítékai annak, hogy polgári gyógyszerész telepedjen le, bár a társadalmi igény mutatkozott, a szerzetesrendek ilyen működése hiánypótló jellegű volt. A szerzetesrendek gyógyszertári hálózatának e korbeli fejlődése egybe esik az általános fejlődési periódussal. A XVIII. század első felében jelentkező fejlődési tendenciák hazánkban azonosan hatottak mind a szerzetesi, mind a polgári tulajdonú gyógyszertárak fejlődésére. A jezsuita rend feloszlatása, valamint a többi szerzetesrend megszüntetése hazánkban általánossá tette a polgári gyógyszerészetet. Bár az irgalmas rend továbbra is folytatott gyógyszerészi tevékenységet —- azonban a polgári tulajdonviszonyok általánossá válásával e tulajdonforma szerepe nem jelentős. Eltérő tulajdontípus volt az uradalmi gyógyszertáré. A vizsgált területeken Zala megyében Keszthelyen, Bács-Kiskun megyében Kalocsán működött ilyen gyógyszertár. A kalocsai uradalmi gyógyszertár a XVIII. század második felében a kalocsai érsek, mint földesúr tulajdona volt. Időszakosan a kalocsai piarista szerzetes rend „famulus apothekariusa" kezelte. 1798-ban eladás útján került polgári kezelésbe. A keszthelyi gyógyszertár a XVIII. század második felében a ferences rend tulajdonában működött, de Keszthely földesura, a Festetics család adományokkal is támogatta amellett, hogy az uradalom részére beszerzett gyógyszereket megtérítette. A ferences rend feloszlatása után továbbra is nyilvánosan működött, a Festetics család megvásárolta és 1

6 Zala megyei Levéltár—Zala Vármegye Közgyűlési Jegyzőkönyvei és iratai. (A továbbiakban Z. m. L.—Z. VmK. Jgyk és I.) 1775. márc. 27. 41/47. 1

7 Ernyey J.: A szerzetes-rendek gyógyszertárai hazánkban. Gyógyszerészi Értesítő. 1898. 243. Csippék J.: A szerzetesrendek gyógyszertárai 1724—1790-ig. Gyógyszerészi Közlöny

y 1903. 591.