Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)

TANULMÁNYOK - Blázy Árpád—Zalai Károly: A gyógyszertári hálózat fejlődése Zala megyében 1711—1849-ig

A GYÓGYSZERTÁRI HÁLÓZAT FEJLŐDÉSE ZALA MEGYÉBEN (1711 —1849-IG) BLÁZY ÁRPÁD—ZALAI KÁROLY M int azt a legutóbbi idők gyógyszerésztörténeti szakírói helyesen leszögezik, a gyógyszerészi tevékenység az adott korszakban közegészségügyi célú, iparszerű, kereskedelmi jellegű foglalkozás volt.

1 Ahhoz, hogy helyesen tudjuk értékelni Zala megye gyógyszertári hálózatának fejlődését, meg kell vizsgálni azokat a körülményeket, melyek a gyógyszertárak létesítését lehetővé tették. E kérdéscsoportban Zala megye gyógyszertári hálózatának fejlődését statisztikusañ összehasonlítjuk másik két megye fejlődésével, foglalkozunk a településformák szerepével a gyógyszertárak létesítésénél, különös tekintettel a mezővárosok fejlődésére, és vizsgáljuk a gyógyszertárak tulajdonviszonyait. A GYÓGYSZERTÁRI HÁLÓZAT FEJLŐDÉSÉNEK STATISZTIKUS VIZSGÁLATA A XVII. században Zala megye teljesen megállt a fejlődésben, sőt visszafejlődött. Az állandó csatározások és a török megszállók zaklatásai miatt falvai elnéptelenedtek. Nagyobb települései véghelyek lettek, ahol szükségből és a földrajzi adottságok következtében mocsárvárakat emeltek, minthogy nagyobb vár építésére nem volt pénz. Csak a szatmári béke (1711) után népesedtek be újra falvai és városai s indultak el a lassú fejlődés útján.

2 Minthogy a korábbi századokban Zala megye területén nem volt jelentős település, gyógyszertár sem létesült. Ez a sajátos helyzet eredményezte, hogy Zala megyében a gyógyszerészet a XVIII. század első felében jelent csak meg. Az első gyógyszertárat Nagykanizsán a ferences rendi barátok állították fel az 1710-es években. A nagyobb jobbágy falutól alig különböző mezővárosok lassú fejlődése miatt, mint ahogy azt a későbbiekben részletesen is látni fogjuk, a gyógyszertárak tulajdonviszony formái közül előbb jelentek meg a szerzetesrendi, majd az uradalmi és csak a század második felétől kezdve a polgári tulajdonú gyógyszertárak. E korszakban viszont megszűntek a szerzetesrendi és az uradalmi gyógyszertárak, Zala megyében eladás útján polgári kezelésbe kerültek. A század végén a gyógyszertárak létesítése 1 Peréñÿi F.: Az ellenreformáció korszakának gyógyszerészé é. 1972. Kézirat.; Szentgyörgyi I.: A magyar gyógyszerészképzés iránya a XIX. század második felében. Orvostörténeti Közlemények 51—53. (1969); Szentgyörgyi I.: Gondolatok a XIX. század második felének gyógyszerészi reformtörekvéseihez. Acta Pharmaceutica Hungarica, 1969. 1. 2 Olvasókönyv Zala megye történetéhez. Zalaegerszeg. 1961.; Fejezetek Zalaegerszeg történetéből. Zalaegerszeg. 1970. 4*