Antall József szerk.: Historia pharmaceutica / Orvostörténeti Közlemények – Supplementum 9-10. (Budapest, 1977)
TANULMÁNYOK - Blázy Árpád—Zalai Károly: A gyógyszertári hálózat fejlődése Zala megyében 1711—1849-ig
52 Comm. Hist. Art is Med. Suppl. 9—10 (1977) újabb lendületet vett most már kizárólag polgári tulajdonformában; s a fejlődés töretlenül tartott a XIX. század közepéig. A fejlődés értékelésére másik két megyei gyógyszertári hálózat fejlődésével hasonlítjuk össze Zala megye adatait. Az összehasonlításhoz Vas megyét, és Bács-Kiskun megyét választottuk. 3 Zala és Vas megye esetében a vizsgálat alapjául tárgyalt korszakunk közigazgatási egységét vettük, Bács-Kiskun megye esetében viszont a jelenlegi megye területén az adott korban létesült gyógyszertárak adatait. Ez utóbbi annál is inkább értékelhető adatokat nyújt, mivel a jelenlegi közigazgatási határok korszakunkban még nem léteztek, így mintegy kihasított földrajzi terület szolgálhat adataival a reális értékelés alapjául. Vas megye esetében ki kell emelni, hogy a XVII. században nem tartozott a hódoltsági területhez, és területén szabad királyi város, Kőszeg fejlődése, szerepe már a korábbi századokban jelentős volt. A mai Bács-Kiskun megye területe hódoltsági rész volt a XVII. században, fejlődése csakúgy, mint Zala megyéé, csak a XVIII. században indult meg. E megfontolásokkal igyekeztünk a mintakiválasztás statisztikus értékelésének objektív követelményéhez igazodni. Az adatok relatív kis száma azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a statisztikai értékelésnél nem érvényesülhet eléggé a nagyszámok törvénye és nagy valószínűséggel az eredményekben esetlegesség tükröződik, de e mintavételi módszer feltétlen biztosítja az alapkérdésre a választ. 4 A gyógyszertári hálózat fejlődésének vizsgálatához szükséges adatokat táblázatokban foglaltuk össze, a könnyebb értékeléshez a táblázatok adatait térképen és grafikonokon ábrázoltuk. Az 1. táblázatban a gyógyszertári hálózat fejlődését mutatjuk be, létesítési év, hely és tulajdonviszony szerint. A 2. táblázat ezen adatokból számított növekedési adatokat tartalmazza. A gyógyszertárak alapítási ideje nem ad egyenletes idősort a hozzá rendelt statisztikai adatok számára, ezért az idősort egyenletesen tíz éves megosztással időszakossá kellett tenni. Ezzel az idősor egyenletessé vált és a statisztikai adatok számításához igazodott. A gyógyszertári hálózat fejlődésének vizsgálatához az alábbi típusú statisztikai adatokat vettük fel: 1. A gyógyszertárak számszerű növekedése időszakos megoszlásban. Ezen adattípus szükséges annak kiszámításához, hogy egy adott időszakban a meghatározott területen hány gyógyszertár működött. Ez annál is inkább értékelhető adatot ad számunkra, mivel korszakunkban a tárgyalt megyék gyógyszertáraiban egy-egy szakképzett gyógyszerész dolgozott. Ez tehát szükségtelenné teszi az értékelésnél a gyógyszertárak forgalmának figyelembe vételét. 2. A gyógyszertári hálózat %-os növekedése időszakos eloszlásban. Ezen adatok számításánál bázisul az 1845-ig terjedő időszak számszerű növekedését vettük, abból a megfontolásból kiindulva, hogy korszakunk gyógyszertári hálózati fejlődését egy egységnek, 100%-nak véve a fejlődés eloszlását reálisan tanulmányozhatjuk. Az így képzett bázisviszonyszámok adják a fejlődés %-os növekedését. Ezáltal a más-más nagyságrendű adatok, a három megye adatai egységesen válnak értékelhetővé. 5 3 Az adatokat Szigetvárÿ Ferenc és Lóránd Nándor bocsátotta rendelkezésemre. Fáradozásukért ez úton is köszönetet mondok — a szerző. 4 Köves P. — Párniczky G.: Általános statisztika. Bp. 1962. fi. m2 .93—296.; V. ö. Zalai K: Gyógyszerügyi szervezés. Bp. 1965. 60.
